Meghaladja a 18 ezret a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, az osztatlan tanárokszakosoké viszont ennek csak egyhatoda

Friss statisztikákon mutatja meg a Kulturális és Innovációs minisztérium, hogyan változott a pedagógusképzésekre jelentkezők száma az elmúlt években. Ez a tanárok mellett tartalmazza többek között a gyógypedagógusokat, konduktorokat és kisgyermeknevelőket is.

  • Székács Linda

"Az elmúlt napokban a baloldal tudatos torzításokat jelentetett meg a sajtóban a tanárképzéssel kapcsolatban, azonban a tények egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon jelentősen növekszik a pedagóguspályát választó fiatalok száma, ami a megújult magyar felsőoktatási rendszer elismerését jelenti" - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.

Közeményében a minisztérium a "tudatos torzítás" alatt nagy valószínűséggel arra gondol, hogy az elmúlt napokban megírtuk; 3357 osztatlan tanári képzésre jelentkező közül mindössze 1595 fő jelölt meg valamilyen szakpárt az első helyen, fizika-kémia szakos pedagógusnak pedig az egész országban mindössze egyetlen fő jelentkezett, melyet a felvi.hu-n közzétett statisztikák alapján az Eduline újságírói manuálisan számoltak össze.

A közzétett számok alapján pedagógusképzésekre valóban 18 673 fő jelentkezett, ami magában foglalja azokat a diákokat is, akik nem első helyen jelölték meg valamelyik képzést. A "pedagógusképzések" azonban meglehetősen tág fogalom, hiszen a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok mellett ide tartoznak a gyógypedagógusok, csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint konduktorok is. Azt tehát nem cáfoljuk, hogy a tavalyi 11 977 főhöz képest - és a korábbi évek adataihoz képest is - jelentősen nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, azt azonban nagyon fontos kiemelni, hogy nekik csak a töredéke lesz általános- vagy középiskolai tanár, akikből a legnagyobb hiány van.

MTI

"A felvételi adatok alapján tavalyhoz képest figyelemre méltó növekedés tapasztalható mind az óvodapedagógus, mind a gyógypedagógus és a tanár-tanító szakokon. Az óvodapedagógus-képzésre jelentkezők száma 1440-ről 3270-re emelkedett, míg a gyógypedagógus pályát választóknál ez a szám 1641-ről 2696-re nőtt. A tanár-tanító szakok iránti érdeklődés is folyamatosan emelkedik, hiszen az elmúlt évhez képest 4409-ről 5843-ra nőtt a jelentkezők száma, a tanár-tanító képzési területen belül megtartva az osztatlan tanárképzésre jelentkezők tavalyi számát, jelentősen nőtt a mesterszakra jelentkezők aránya, 1953-ről 2453-ra. Ez az adat 41 százalékos növekedést jelent, ami azt mutatja, hogy egyre több fiatal érdeklődik a pedagógusi pálya iránt"  - olvasható a közleményben.

A minisztérium azt is hozzáteszi, hogy az említett tanár mesterszakra jelentkezők fele matematika, természettudomány, mérnök, informatika szakokra jelentkezett.

"A fentiek alapján egyértelműen látható, hogy a pedagógusi pálya népszerűsége növekszik a fiatalok körében. A kormány elkötelezett abban, hogy még rugalmasabbá tegye a pedagógusképzést és tovább emelje a pedagógusok bérét, ezzel is vonzóvá téve a pedagógus pályát a fiatalok számára" - fogalmaztak, hozzátéve, hogy a készülő - és átfogó szakmai egyeztetéseken átesett - új pedagóguséletpálya-törvény tervezete a pedagógusok további jelentős béremelését alapozza meg. A béremelés akkor valósulhat meg, ha Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat" - állítják.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.