„Már annyi mindent elvettek, és most még a személyi szabadságot is fenyegetik. Kiszolgáltatott helyzetet teremtenének a pedagógusoknak, átvezényelnék, a gyerekektől szándékosan elszakítanák szeretett tanáraikat. Több mint 5 000 pedagógus mondana fel, ha a törvényt megszavazzák. Ez nem családvédelem, nem is hiba, hanem bűn” – többek között ezzel a felhívással hirdettek meg pénteken 17 órára a státusztörvény elleni tiltakozást a Parlament elé oktatási civil szervezetek. Mint korábban megírtuk, a pedagógusok sokat vitatott új jogállásáról rendkívüli ülésnapon tárgyal a Tisztelt Ház, méghozzá akkora óvintézkedések mellett, hogy még a turistákat sem engedik be az épületbe a „rossz tapasztalatokra” hivatkozva.
Ma azonban még csak a parlamenti vitáját tartják az jogszabály-tervezetnek, a Momentum sajtósától úgy tudjuk,
szavazni nem ma fognak róla a képviselők.
A parlament honlapján a a napirendben is csak az szerepel, hogy az általános vita lesz ma a témában, annak lezárásáig. Elképzelhető, hogy a megszavazására már csak július elején kerül majd sor. A törvénytervezet a pedaógusok közalkalmazotti jogviszonyát köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra cserélné és számos pontban a kritikusai szerint hátrányos változásokat hoz. A kormány több körben egyeztetett róla a szakszervezetekkel is, ám az érdekvédők szerint itt nem igazán voltak elmozdulások, ráadásul húsznál is több ponton más került be, mint amiről őket tájékoztatták.
Miért bírálják a törvényt a tiltakozók?
Több pont miatt is, ilyen a tanév rendkívüli helyzetben történő meghosszabbítása, a pedagógusok átvezénylése a járásokon belül, az autonómia további csorbítása azáltal, hogy több téren már nem a tantestület dönthet, illetve a pedagógusok munkahelyi eszközeinek ellenőrzése.
Emellett az is a vitatott intézkedések közt szerepel, hogy a napi nyolcórás munkaidőt meg lehet haladni maximum 12 óráig, hetente pedig 48 óra a plafon, illetve hogy több helyettesítés lenne elrendelhető, mint eddig, amelyet csak a teljesítményértékelési rendszeren keresztül, közvetetten értékelnének, tehát továbbra is sok maradna a kifizetetlen túlóra. További kritika, hogy a tervezet szövege önmagában nem tartalmaz garanciát a belengetett béremelésre.
Több területen egyébként sikerült elérni bizonyos változtatásokat, például a lemondási idő nem fél évvel, hanem három hónappal került be, nem írhatnak elő kötelezően új szakképesítést és a saját eszközök ellenőrzéséről is letettek. Igaz, többen bírálták a munkahelyi eszközök megfigyelését is, mert azon diákok és szülők érzékeny adatai is lehetnek.
Mi várható most?
Az eddigi tapasztalataink alapján kicsi az esélye, hogy a kormánypárt parlamenti kétharmada ne fogadná el a törvényt rövid időn belül. Már csak azért is, mert a tervezetben július 15-e szerepel, mint az életbe lépésének tervezett ideje. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy szeptembertől már az új jogállás szerint működnének az iskolák, lenne ugyanis egy átmeneti időszak és csak 2024 legelején történne meg a jogállás-váltás a benyújtott szöveg alapján.
Az elfogadott törvényt még alá kell írnia Novák Katalin köztársasági elnöknek is, az ő irodája elé már a beterjesztés előtt is sátrat vertek tiltakozók arra felszólítva az államfőt, hogy majd ne hagyja jóvá a jogszabályt. Vélhetően tehát az ilyen tiltakozások később folytatódhatnak, illetve felerősödhetnek.
Novák – elődjéhez, Áder Jánoshoz képest – némileg nagyobb arányban kritikus a kormánypárti többség elfogadott törvényeivel szemben, nemrégiben például visszaküldött egyet. Ugyanakkor kormányzati politikusok megszólalásai alapján kicsi az esélye, hogy a márciusi tervezethez képest mostanra végrehajtott módosításokon túl érdemben változtassanak még a tervezeten, annak számos tüntetésen követelt visszavonásától pedig egyértelműen elzárkóztak.
Kérdés azonban, hogy az európai uniós intézmények hogyan értékelik azt. A kormány ugyanis a pedagógusbéremelés egy részét EU-s pénzből tervezi finanszírozni, márpedig érdekvédők szerint a benyújtott jogállás-tervezet és a kabinetnek a pénzekért tett vállalásai több ponton is ellentmondásban vannak, ami a források ki nem fizetését is okozhatja. Így az uniós tárgyalások során nem kizárható, hogy bizonyos pontokban esetleg még engedményekre kényszerüljenek.
A státusztörvényről írt korábbi cikkeink ide kattintva érhetők el.
