Speciális szabályokat vezetnek be, teljesen lezárják a Parlamentet a státusztörvény tárgyalása napján

Senki sem léphet majd be az épületbe a politikusokon kívül.

  • Székács Linda

Körlevelet kaptak a képviselők. Sem a turistákat, sem a pártok vendégeit, de még a belépőkkel rendelkezőket sem engedik be június 16-án az országház épületébe, amikor az Országgyűlés többek között a státusztörvényt is tárgyalja - tudta meg a hvg.hu.

A levélben azt írják: „június 16-án az Országház-látogatás szünetel” továbbá „az Országházba és a Szabad György Irodaházba napi beléptetési engedélyt nem lehet leadni, illetve az előzetesen leadottak erre a napra nem érvényesek”, az intézkedéssel pedig feltehetően azt próbálják megelőzni, hogy a tavaly decemberi alkalommal ellentétben - amikor a Tanítanék Mozgalom aktivistái az ülésteremben kezdtek demonstrációba - ezúttal senki se "zavarja meg" az ülést.

Ugyanakkor nem csak az országházba, de a Kossuth tér sarkán található, szomszédos MTESZ székházba, a jelenlegi Szabad György Irodaházba is tilos lesz aznap a belépés, hiszen azt föld alatti folyosó köti össze az országházzal.

A státusztörvény tervezetét egyébként a múlt hét folyamán terjesztette a kormány a parlament elé, figyelmen kívül hagyva a tanárok és diákok hónapok óta tartó tiltakozásait. A tárgyalás napjára az Egységes Diákfront és a Tanítanék közösen szervez tünetést az épület elé.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.