Nagy felmondási hullám jöhet a közoktatásban, ha elfogadják a státusztörvényt?

Már most nagy tanárhiány van, de a kormány tervezett változtatásai után még többen hagynák el a közoktatást.

  • Eduline

Az aHangon futó aláírásgyűjtést, már közel háromezren írták alá, ebben a tanárok azt jelzik, hogy elhagynák a pályát, amennyiben az kormány benyújtja, a parlament pedig megszavazza ezt a törvénytervezetet.

Ez a változás többek között azt jelentené, hogy

  • 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
  • a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
  • azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 6 hónapra emelkedne,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését

- foglalta össze a hvg.hu. A tervezett státuszváltozás a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azt mutatja meg, hogy a fokozódó pedagógushiányt azzal akarják „kezelni”, hogy a pályán maradó tanárokat kényszerítik még több munkára.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is megszólalt

Szerintük a kormány az utóbbi években intézkedéseivel fokozatosan kiüresítette a "közszolgálatiságot" és folyamatosan egyre nagyobb munkavállalói csoportokat szorított ki belőle. Kiemelik, hogy a folyamat végeként arra törekszik a kormány, hogy a pedagógusok körében annak maradék garanciáit és kedvezményeit is felszámolja. Lehet erre az intézkedésre úgy tekinteni, mint a tanárok elégedetlenségi és engedetlenségi mozgalmával szembeni retorzió, de az sokkal többet árul el arról, hogy a kormányzat mennyire semmibe veszi a köz javát és a közösséget szolgálók munkáját - fogalmaznak. Az FDSZ felhívja a kormány figyelmét, hogy ne rontsa tovább az egyébként is rendkívül súlyos és feszült helyzetet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.