A státusztörvényről és a (még mindig) befagyasztott uniós forrásokról is beszélt Gulyás Gergely a hétfői rendkívüli kormányinfón.
"Az ott felszólaló (baloldali) képviselők nagy része nem ismeri ezt a tövényt, ezért fogalmaz meg olyan vádakat, amik teljesen megalapozatlanok" - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői rendkívüli kormányinfón a pénteki parlamenti vitáról, melynek során a képviselők több mint 18 órán keresztül vitatkoztak a státusztörvényről.
A miniszter szerint azok az ellenzéki képviselők, akik "némileg tájékozottabbak" a törvénnyel kapcsolatban a kivételeket próbálják erősíten és "hisztériát kelteni" az olyan pontok hangoztatásával, amiket - állítása szerint - senki sem akar, és amiket csak "rendkívüli helyzetekben" alkalmaznának. Gulyás erre a státusztörvény azon pontját hozta példának, ami lehetővé tenné a pedagógusok áthelyezhetőségét.
A miniszterelnökséget vezető miniszter a béremelésre is kitélt, ami - állítása szerint - attól függ, hogy a "a baloldal meddig akadályozza még" az uniós pénzek megérkezését.
A magyar állam arra vállalt kötelezettséget, hogy mintegy hétezer milliárd forintot költ a pedagógusok béremelésére 2030-ig. Ebből az Európai Unió kifizetne nagyjából 800 milliárdot. Tehát azon felvetések tevésségére ráirányítom mindenkinek a figyelmét, hogy uniós pénzekből akar a kormány béreket emelni. Ez az állítás 12-13 százalék erejéig igaz
- teszi hozzá a miniszter, aki szerint "érdemes lenne átgondolni a szakszervezeteknek is, hogy nem azok ellen kellene tüntetni", akik épp "történelmi béremelésen dolgoznak."
Az uniós forrásokkal kapcsolatban a Napi.hu kérdésére Gulyás Gergely azt mondta, eleget tettek az unió követeléseinek, jogi okai már nincsenek az Erasmus+ és Horizont Európa Programokat is lehetővé tevő támogatások megérkezésének. Ettől kezdve "politikai okok" tartják vissza ezeket az összegeket.
Friss:
Az ATV kérdésére a miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, július 7-ig mindenképp eldől, megszavazza-e a státusztörvényt a parlament, vagy nem. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e még változtatások a törvényben azt mondta, ő nem lát olyan pontot, amiben változtatniuk kellene, de nem zárja ki ennek lehetőségét.
A Hír TV azon kérdésére, hogy ha nem érkeznek meg az uniós támogatások, mikor várható béremelés, Gulyás Gergely azt válaszolta, 10 százalékos béremelésére 2024. január 1-jén minden pedagógus számíthat, a hátrányos helyzetű településeken pedig 25-30 százalékos emelésre is számíthatnak, amire a jövő évi költségvetésnek kell "elégnek lennie."
Azzal kapcsolatban, hogy van-e ma Magyarországon pedagógushiány a miniszter később azt mondta, bizonyos területeken van, de a számok alapján jut elég pedagógus ma a magyar közoktatásra.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
