Gulyás Gergely szerint július 7-ig eldől, megszavazzák-e a státusztörvényt a Parlamentben

A státusztörvényről és a (még mindig) befagyasztott uniós forrásokról is beszélt Gulyás Gergely a hétfői rendkívüli kormányinfón.

  • Székács Linda

"Az ott felszólaló (baloldali) képviselők nagy része nem ismeri ezt a tövényt, ezért fogalmaz meg olyan vádakat, amik teljesen megalapozatlanok" - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői rendkívüli kormányinfón a pénteki parlamenti vitáról, melynek során a képviselők több mint 18 órán keresztül vitatkoztak a státusztörvényről.

A miniszter szerint azok az ellenzéki képviselők, akik "némileg tájékozottabbak" a törvénnyel kapcsolatban a kivételeket próbálják erősíten és "hisztériát kelteni" az olyan pontok hangoztatásával, amiket - állítása szerint - senki sem akar, és amiket csak "rendkívüli helyzetekben" alkalmaznának. Gulyás erre a státusztörvény azon pontját hozta példának, ami lehetővé tenné a pedagógusok áthelyezhetőségét.

A miniszterelnökséget vezető miniszter a béremelésre is kitélt, ami - állítása szerint - attól függ, hogy a "a baloldal meddig akadályozza még" az uniós pénzek megérkezését.

A magyar állam arra vállalt kötelezettséget, hogy mintegy hétezer milliárd forintot költ a pedagógusok béremelésére 2030-ig. Ebből az Európai Unió kifizetne nagyjából 800 milliárdot. Tehát azon felvetések tevésségére ráirányítom mindenkinek a figyelmét, hogy uniós pénzekből akar a kormány béreket emelni. Ez az állítás 12-13 százalék erejéig igaz

- teszi hozzá a miniszter, aki szerint "érdemes lenne átgondolni a szakszervezeteknek is, hogy nem azok ellen kellene tüntetni", akik épp "történelmi béremelésen dolgoznak."

Az uniós forrásokkal kapcsolatban a Napi.hu kérdésére Gulyás Gergely azt mondta, eleget tettek az unió követeléseinek, jogi okai már nincsenek az Erasmus+ és Horizont Európa Programokat is lehetővé tevő támogatások megérkezésének. Ettől kezdve "politikai okok" tartják vissza ezeket az összegeket.

Friss:

Az ATV kérdésére a miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, július 7-ig mindenképp eldől, megszavazza-e a státusztörvényt a parlament, vagy nem. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e még változtatások a törvényben azt mondta, ő nem lát olyan pontot, amiben változtatniuk kellene, de nem zárja ki ennek lehetőségét.

A Hír TV azon kérdésére, hogy ha nem érkeznek meg az uniós támogatások, mikor várható béremelés, Gulyás Gergely azt válaszolta, 10 százalékos béremelésére 2024. január 1-jén minden pedagógus számíthat, a hátrányos helyzetű településeken pedig 25-30 százalékos emelésre is számíthatnak, amire a jövő évi költségvetésnek kell "elégnek lennie."

Azzal kapcsolatban, hogy van-e ma Magyarországon pedagógushiány a miniszter később azt mondta, bizonyos területeken van, de a számok alapján jut elég pedagógus ma a magyar közoktatásra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.