A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
2021-2022 között több mint 9 ezer pedagógus hagyta el a pályát, 2023-ban számuk tovább növekedett, a 10 ezret biztosan meghaladja – idézi a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) sajtótájékoztatóját a Népszava. Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke szerint a parlament által ma tárgyalt státusztörvény nem tartalmaz megoldásokat a közoktatás problémáira, sőt, ront a helyzeten a leggyakrabban ingyenmunkát jelentő eseti helyettesítések számának növelésével és a pedagógusok átvezényelhetőségével.
Az alelnök szerint jövőre a költségvetés alapján az infláció mögött elmaradva, alapfokú oktatásra GDP-arányosan 1,1 százalékot, a középfokúra pedig 0,7 százalékot tervez költeni az állam és a megígért béremelések fedezete sem jelent meg eddig a tervezetben, melyről hangsúlyozta, hogy azért a kormány a felelős. „Az Orbán-kormány, nem pedig az EU vagy az ellenzék fagyasztotta be a pedagógusbérek számítási alapját a 2014-es minimálbér szintjén, 101 500 forinton” – fogalmazott.
A PSZ tud olyan esetekről, amikor a szakképzési centrum visszaküldte az értékeléseket azzal, hogy túl magasak a pontszámok, csökkenteni kell azokat – mondta el Gosztonyi Gábor másik alelnök a szakképzésben működő teljesítményértékelés „nem túl megnyugtató” tapasztalatairól, a közoktatásban is bevezetendő minősítés kapcsán. Elmondása alapján valakinek el sem árulták az eredményt és az ígért béremelésnek is csak egy részét kapták meg.
Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke szerint a tanév végével nem tudnak eredményeket felmutatni bérek, munkaterhek ügyében, de legalább egyre többen követelnek megoldást az oktatásügy problémáira. Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek a státusztörvény benyújtásával folytatnák a sztrájktárgyalásokat, a sajtótájékoztatón elhangzott: a Belügyminisztérium hétfőn tárgyal ismét a pedagógusok sztrájkbizottságával.
Tanárból ételfutár
Van, akiből ételfutár lett, más irodára cserélte a tanári katedrát. A Deutsche Welle legutóbbi videójában pályaelhagyó pedagógusok mesélnek arról, miért döntöttek a munkahelyváltás mellett, és hogy jelenleg mivel foglalkoznak.
(Kiemelt képünk illusztráció: Fazekas István)
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
