A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
2021-2022 között több mint 9 ezer pedagógus hagyta el a pályát, 2023-ban számuk tovább növekedett, a 10 ezret biztosan meghaladja – idézi a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) sajtótájékoztatóját a Népszava. Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke szerint a parlament által ma tárgyalt státusztörvény nem tartalmaz megoldásokat a közoktatás problémáira, sőt, ront a helyzeten a leggyakrabban ingyenmunkát jelentő eseti helyettesítések számának növelésével és a pedagógusok átvezényelhetőségével.
Az alelnök szerint jövőre a költségvetés alapján az infláció mögött elmaradva, alapfokú oktatásra GDP-arányosan 1,1 százalékot, a középfokúra pedig 0,7 százalékot tervez költeni az állam és a megígért béremelések fedezete sem jelent meg eddig a tervezetben, melyről hangsúlyozta, hogy azért a kormány a felelős. „Az Orbán-kormány, nem pedig az EU vagy az ellenzék fagyasztotta be a pedagógusbérek számítási alapját a 2014-es minimálbér szintjén, 101 500 forinton” – fogalmazott.
A PSZ tud olyan esetekről, amikor a szakképzési centrum visszaküldte az értékeléseket azzal, hogy túl magasak a pontszámok, csökkenteni kell azokat – mondta el Gosztonyi Gábor másik alelnök a szakképzésben működő teljesítményértékelés „nem túl megnyugtató” tapasztalatairól, a közoktatásban is bevezetendő minősítés kapcsán. Elmondása alapján valakinek el sem árulták az eredményt és az ígért béremelésnek is csak egy részét kapták meg.
Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke szerint a tanév végével nem tudnak eredményeket felmutatni bérek, munkaterhek ügyében, de legalább egyre többen követelnek megoldást az oktatásügy problémáira. Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek a státusztörvény benyújtásával folytatnák a sztrájktárgyalásokat, a sajtótájékoztatón elhangzott: a Belügyminisztérium hétfőn tárgyal ismét a pedagógusok sztrájkbizottságával.
Tanárból ételfutár
Van, akiből ételfutár lett, más irodára cserélte a tanári katedrát. A Deutsche Welle legutóbbi videójában pályaelhagyó pedagógusok mesélnek arról, miért döntöttek a munkahelyváltás mellett, és hogy jelenleg mivel foglalkoznak.
(Kiemelt képünk illusztráció: Fazekas István)
Az előző napokhoz képest pénteken már jóval kevesebben vizsgáznak. Német nyelvből középszinten 10 154-en, emelt szinten pedig 3041-en érettségiznek. Mutatjuk, hogyan épül fel a vizsga, és mennyi idő áll rendelkezésre az egyes feladatok megoldására.
Az olvasott szövegértés és a nyelvtan után a németből vizsgázók elérkeztek az érettségi harmadik moduljához, a hallás utáni szövegértéshez.
Elérkeztek az érettségizők a vizsga utolsó komponenséhez, az íráskészséghez. A feladatok megoldására 60 percük van.
A vizsgázóknak a középszintű németérettségi első részében három feladatot kellett megoldani.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.
