A státusztörvény egyik bekezdésében szerepel a módosítás.
A 24.hu értesülései szerint az Oktatási Hivatal elkezdte kiküldeni az értesítéseket a 2024. évi Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárásra már jelentkezett tanároknak arról, hogy a státusztörvény július 15-én hatályba lépett 97. § (1) és (2) bekezdése alapján a Pedagógus II. fokozat elérése már nem kötelező.
Ha valaki mégis úgy dönt, hogy szeretne részt venni a minősítésben, akkor újra nyilatkoznia kell erről az illetékes Pedagógiai Oktatási Központnak. Ez alapján megvizsgálják, hogy továbbra is megfelel-e a pedagógus a minősítési eljárásba való bekerülés feltételeinek.
Ha megfelel, akkor a pedagógus újabb tájékoztatást kap további feladatairól, ha nem, akkor pedig az elutasítás okáról, a jogorvoslat lehetőségéről küldenek majd értesítést. Aki nem erősíti meg szeptember 15-ig az Oktatási Hivatal felé, hogy részt akar venni a minősítési eljárásban, annak a korábbi jelentkezését másnap automatikusan törlik.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
