Szerinte a leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.
Bár a sokat vitatott státusztörvény keddi elfogadása óta petíció is indult és már a parlamenti szavazás előtt a hivatalánál virrasztók követelték az ellenkezőjét, Novák Katalin köztársasági elnök csütörtökön aláírta az elfogadott jogszabályt és elrendelte annak kihirdetését, derül ki az államfő közleményéből. Amely bár az eredetileg közzétett tervezetet a „sokak által joggal kifogásolt” jelzővel illette, azt tartalmazza, hogy annak leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.
„Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta”
– fogalmaz Novák Katalin. Szerinte „az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját”. Arról is ír, az oktatásügyről érdemes a jövőben valódi társadalmi vitát folytatni.
„Sok lényeges, megoldandó feladat van még: elsősorban a tanári bérek érdemi emelése és a pedagógusok megbecsültségének biztosítása igényel további lépéseket. Ezért azt kérem a magyar politikai élet minden szereplőjétől és az uniós intézményektől, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar pedagógusok érdemi béremeléséhez szükséges források mihamarabb rendelkezésre álljanak” – tette hozzá.
A státusztörvény a korábban a parlament honlapjára feltöltött szövegezése alapján jövő szombaton, július 15-én életbe is lép, de maga a jogállás-váltás, azaz a pedagógusok közalkalmazotti státuszának megszűnése csak 2024 januárban történik meg. Korábban írtunk arról, hogy az Európai Bizottság vizsgálni fogja a törvényt a részletszabályokkal együtt, amikor megjelenik a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig még az elfogadás napján azt közölte, hogy az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni annak egyes pontjait, amelyek a szakszervezet szerint alkotmányellenesek.
(Kiemelt kép: Facebook / Novák Katalin)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
