Több mint kétezer pedagógus már fel is mondott a státusztörvény miatt

Bár a belügyi tárcánál nem tudnak a korábbi évektől eltérő mozgásról, ez a szám jó eséllyel még növekedhet is szeptember után.

  • Tarnay Kristóf

Bár a Belügyminisztérium kérdésükre azt írta, „pedagógusok korábbi évektől eltérő munkaerőpiaci mozgásáról nincs ismerete”, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke azt mondta a Népszavának, azt biztosan tudják, hogy több mint kétezren már be is adták felmondásukat az utóbbi hónapokban a státusztörvény miatt. Hozzátéve: „Ez a szám várhatóan növekedni fog, sokan ugyanis kivárnak szeptemberig, hogy kaphassanak valamennyi végkielégítést.”

Mint ismert, a július elején elfogadott és Novák Katalin köztársasági elnök által hamar alá is írt státusztörvény, azaz a pedagógusok sok vitát kiváltó új jogállásáról szóló jogszabály már életbe lépett, de maga a jogállás-váltás csak januárral történik meg. Vagyis a közoktatásban tanító pedagógusok akkortól lesznek közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók. Ennek tartalmát az áthelyezésektől az eszközök megfigyelésén át a helyettesítésekig sok kritika érte, igaz, némi finomhangolást eszközöltek rajta és pozitívumként szerepel benne például szabadság-növelés is. lletve egy igen nagy intervallummal belengetett teljesítménybérezés, aminél kérdés ugyanakkor, hogy az egymillió feletti felső értékekre egyáltalán lesz-e bármelyik tankerületnek is költségvetése.

A státusztörvény miatt az aHang civil szervezet felületén eddig 5033-an jelezték, hogy távoznak a közoktatásból, a PSZ felé is több mint 3 ezren jelezték ilyen irányú szándékukat. A BM közlése alapján a pedagógusok szeptember végéig nyilatkozhatnak, hogy elfogadják-e az új jogállást, ez év közbeni pályaelhagyást is okozhat, ami további nehézségeket jelenthet, hiszen már most is komoly probléma a pedagógushiány. A kormány ezért már bármeddig lehetővé tette a nyugdíjas pedagógusok további foglalkoztatását, nőtt is az arányuk, csak az általános iskolákban 10 039 főállású, 60 éven felüli pedagógus dolgozott a mostani tanévben, ami 1209 fővel több, mint az előzőben, miközben a fiatalok aránya nem nő ilyen ütemben – írja a lap. A távozó pedagógusok jelentős része egyébként tanítana továbbra is, csak már magánban, illetve valaki vissza is térne, ha jobb lesz a helyzet – erről itt írtunk korábban.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.