Több mint kétezer pedagógus már fel is mondott a státusztörvény miatt

Bár a belügyi tárcánál nem tudnak a korábbi évektől eltérő mozgásról, ez a szám jó eséllyel még növekedhet is szeptember után.

  • Tarnay Kristóf

Bár a Belügyminisztérium kérdésükre azt írta, „pedagógusok korábbi évektől eltérő munkaerőpiaci mozgásáról nincs ismerete”, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke azt mondta a Népszavának, azt biztosan tudják, hogy több mint kétezren már be is adták felmondásukat az utóbbi hónapokban a státusztörvény miatt. Hozzátéve: „Ez a szám várhatóan növekedni fog, sokan ugyanis kivárnak szeptemberig, hogy kaphassanak valamennyi végkielégítést.”

Mint ismert, a július elején elfogadott és Novák Katalin köztársasági elnök által hamar alá is írt státusztörvény, azaz a pedagógusok sok vitát kiváltó új jogállásáról szóló jogszabály már életbe lépett, de maga a jogállás-váltás csak januárral történik meg. Vagyis a közoktatásban tanító pedagógusok akkortól lesznek közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók. Ennek tartalmát az áthelyezésektől az eszközök megfigyelésén át a helyettesítésekig sok kritika érte, igaz, némi finomhangolást eszközöltek rajta és pozitívumként szerepel benne például szabadság-növelés is. lletve egy igen nagy intervallummal belengetett teljesítménybérezés, aminél kérdés ugyanakkor, hogy az egymillió feletti felső értékekre egyáltalán lesz-e bármelyik tankerületnek is költségvetése.

A státusztörvény miatt az aHang civil szervezet felületén eddig 5033-an jelezték, hogy távoznak a közoktatásból, a PSZ felé is több mint 3 ezren jelezték ilyen irányú szándékukat. A BM közlése alapján a pedagógusok szeptember végéig nyilatkozhatnak, hogy elfogadják-e az új jogállást, ez év közbeni pályaelhagyást is okozhat, ami további nehézségeket jelenthet, hiszen már most is komoly probléma a pedagógushiány. A kormány ezért már bármeddig lehetővé tette a nyugdíjas pedagógusok további foglalkoztatását, nőtt is az arányuk, csak az általános iskolákban 10 039 főállású, 60 éven felüli pedagógus dolgozott a mostani tanévben, ami 1209 fővel több, mint az előzőben, miközben a fiatalok aránya nem nő ilyen ütemben – írja a lap. A távozó pedagógusok jelentős része egyébként tanítana továbbra is, csak már magánban, illetve valaki vissza is térne, ha jobb lesz a helyzet – erről itt írtunk korábban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.