Több mint kétezer pedagógus már fel is mondott a státusztörvény miatt

Bár a belügyi tárcánál nem tudnak a korábbi évektől eltérő mozgásról, ez a szám jó eséllyel még növekedhet is szeptember után.

  • Tarnay Kristóf

Bár a Belügyminisztérium kérdésükre azt írta, „pedagógusok korábbi évektől eltérő munkaerőpiaci mozgásáról nincs ismerete”, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke azt mondta a Népszavának, azt biztosan tudják, hogy több mint kétezren már be is adták felmondásukat az utóbbi hónapokban a státusztörvény miatt. Hozzátéve: „Ez a szám várhatóan növekedni fog, sokan ugyanis kivárnak szeptemberig, hogy kaphassanak valamennyi végkielégítést.”

Mint ismert, a július elején elfogadott és Novák Katalin köztársasági elnök által hamar alá is írt státusztörvény, azaz a pedagógusok sok vitát kiváltó új jogállásáról szóló jogszabály már életbe lépett, de maga a jogállás-váltás csak januárral történik meg. Vagyis a közoktatásban tanító pedagógusok akkortól lesznek közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók. Ennek tartalmát az áthelyezésektől az eszközök megfigyelésén át a helyettesítésekig sok kritika érte, igaz, némi finomhangolást eszközöltek rajta és pozitívumként szerepel benne például szabadság-növelés is. lletve egy igen nagy intervallummal belengetett teljesítménybérezés, aminél kérdés ugyanakkor, hogy az egymillió feletti felső értékekre egyáltalán lesz-e bármelyik tankerületnek is költségvetése.

A státusztörvény miatt az aHang civil szervezet felületén eddig 5033-an jelezték, hogy távoznak a közoktatásból, a PSZ felé is több mint 3 ezren jelezték ilyen irányú szándékukat. A BM közlése alapján a pedagógusok szeptember végéig nyilatkozhatnak, hogy elfogadják-e az új jogállást, ez év közbeni pályaelhagyást is okozhat, ami további nehézségeket jelenthet, hiszen már most is komoly probléma a pedagógushiány. A kormány ezért már bármeddig lehetővé tette a nyugdíjas pedagógusok további foglalkoztatását, nőtt is az arányuk, csak az általános iskolákban 10 039 főállású, 60 éven felüli pedagógus dolgozott a mostani tanévben, ami 1209 fővel több, mint az előzőben, miközben a fiatalok aránya nem nő ilyen ütemben – írja a lap. A távozó pedagógusok jelentős része egyébként tanítana továbbra is, csak már magánban, illetve valaki vissza is térne, ha jobb lesz a helyzet – erről itt írtunk korábban.

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.