Bár a belügyi tárcánál nem tudnak a korábbi évektől eltérő mozgásról, ez a szám jó eséllyel még növekedhet is szeptember után.
Bár a Belügyminisztérium kérdésükre azt írta, „pedagógusok korábbi évektől eltérő munkaerőpiaci mozgásáról nincs ismerete”, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke azt mondta a Népszavának, azt biztosan tudják, hogy több mint kétezren már be is adták felmondásukat az utóbbi hónapokban a státusztörvény miatt. Hozzátéve: „Ez a szám várhatóan növekedni fog, sokan ugyanis kivárnak szeptemberig, hogy kaphassanak valamennyi végkielégítést.”
Mint ismert, a július elején elfogadott és Novák Katalin köztársasági elnök által hamar alá is írt státusztörvény, azaz a pedagógusok sok vitát kiváltó új jogállásáról szóló jogszabály már életbe lépett, de maga a jogállás-váltás csak januárral történik meg. Vagyis a közoktatásban tanító pedagógusok akkortól lesznek közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók. Ennek tartalmát az áthelyezésektől az eszközök megfigyelésén át a helyettesítésekig sok kritika érte, igaz, némi finomhangolást eszközöltek rajta és pozitívumként szerepel benne például szabadság-növelés is. lletve egy igen nagy intervallummal belengetett teljesítménybérezés, aminél kérdés ugyanakkor, hogy az egymillió feletti felső értékekre egyáltalán lesz-e bármelyik tankerületnek is költségvetése.
A státusztörvény miatt az aHang civil szervezet felületén eddig 5033-an jelezték, hogy távoznak a közoktatásból, a PSZ felé is több mint 3 ezren jelezték ilyen irányú szándékukat. A BM közlése alapján a pedagógusok szeptember végéig nyilatkozhatnak, hogy elfogadják-e az új jogállást, ez év közbeni pályaelhagyást is okozhat, ami további nehézségeket jelenthet, hiszen már most is komoly probléma a pedagógushiány. A kormány ezért már bármeddig lehetővé tette a nyugdíjas pedagógusok további foglalkoztatását, nőtt is az arányuk, csak az általános iskolákban 10 039 főállású, 60 éven felüli pedagógus dolgozott a mostani tanévben, ami 1209 fővel több, mint az előzőben, miközben a fiatalok aránya nem nő ilyen ütemben – írja a lap. A távozó pedagógusok jelentős része egyébként tanítana továbbra is, csak már magánban, illetve valaki vissza is térne, ha jobb lesz a helyzet – erről itt írtunk korábban.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
