Tavaly hatezer pedagógus mehetett vissza tanítani nyugdíj mellett, de sokan csak heti néhány órában.
Két hete, április 28-án a Magyar Közlönyben megjelent egy rendeletmódosítás, ami eltörli a már nyugdíjba vonult pedagógusok „visszafoglalkoztatásának” egy éves egy éves időkeretét. Így a másnap hatályba is lépett módosítással bármeddig munkára lehet fogni őket, vette észre a Népszava.
A rendeletmódosítás egyik pontja emellett azt is lehetővé teszi, hogy az idős pedagógusok az érettségik és országos középiskolai tanulmányi versenyek (OKTVk-k) szervezésében is részt vegyenek. A lap felidézi: a kormány tavaly átmeneti intézkedésként könnyített a már nyugdíjas pedagógusok további foglalkoztatásán. Eredetileg 2022 szeptemberétől 2023 augusztus végéig taníthattak volna tovább vagy mehettek volna vissza teljes állásban, a nyugdíjuk megtartása mellett.
A módosított rendeletben ezt az időkorlátot törölték el. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a lapnak azt nyilatkozta, úgy tudja, tavaly mintegy hatezer nyugdíjas pedagógus ment vissza tanítani, de közülük sokan csupán heti néhány órában, részmunkaidőben vagy óraadóként. Az érdekvédő szerint azonban már ez is segítség lehet, lévén: a PSZ adatai szerint tavaly minden ötödik iskolában tanítottak olyanok, akiknek még pedagógus végzettségük sem volt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
