Korábban ez a kérdés nem merült volna fel az elsődleges szempontok között, amit figyelembe kell venniük a szülőknek az iskolaválasztáskor. A jelenlegi pedagógushiány mellett azonban nem elhanyagolható, hogy lesz-e, aki tanítsa a gyerekeket a kiválasztott iskolában.
A pedagógushiány egyre nagyobb problémát okoz az elmúlt években az oktatásban, és már több mint 4700 tanár jelezte a felmondását, ha elfogadják az őket korlátozó státusztörvényt.
Aggóddó szülők, bizonytalan iskolák
Sok helyen azt sem tudni, hogy kik lesznek az elsős tanítók. Lehet, hogy vannak tervek, de nem merik elmondani, mert ki tudja, hogy szeptemberben még tényleg ott lesz-e az a tanár. Ahol megmondják ott se lehet készpénzek venni, pedig ez sokaknak az egyik legfontosabb szempont. – mondta egy édesanya a Népszavának. Ő még a beiratkozáskor sem kapott arról információt, hogy kivel indul az első osztály szeptemberben.
Berényi Eszter, szociológus elmondta a lapnak, hogy egyelőre még csak a nagyobb városokban érzékelhető, hogy a tanárhiány és az oktatás strukturális problémái bekerültek a szülői választási szempontok közé. A területi különbségek mellett pedig – az anyagi helyzetet, az érdekérvényesítő-képességet és a tájékozottságot is figyelembe véve – az is megfigyelhető szerinte, hogy az iskolaválasztás legtöbb dilemmája elsősorban a társadalmi közép- és a felső osztályt érinti.
Gyakori az átjelentkezés
Vagyis az, hogy papíron megpróbálnak egy olyan lakcímet szerezni a szülők, ami a kiszemelt iskola körzetéhez tartozik. De így a szülőknek vállalniuk kell, hogy minden nap ingáznak a gyerekkel.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
