Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mintegy 42 százalékkal nőtt 2021 és 2022 között a pályaelhagyó pedagógusok száma. A státusztörvény tovább ronthat a helyzeten.
2021-ben még "csak" 3738, 2022-ben már 5316 tanár távozott az állásából - derül ki azokból a közérdekű adatokból, amiket Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője kért ki a 60 magyarországi tankerülettől.
A politikus szerint óriási a különbség egyes tankerületek között. A csúcstartó a Külső-Pesti Tankerületi Központ, ahonnan az elmúlt évben összesen 402 pedagógus távozott, ellenben a jászberényi tankerület iskoláiból mindössze 17. A távozó tanárok aránya viszont még így is mintegy 42 százalékkal romlott egy év leforgása alatt.
De a kormányt láthatólag egyáltalán nem zavarja, hogy egyre fogy a tanárok száma. Hiszen hiába rendkívül rossz a közhangulat az iskolákban, egy valódi bosszútörvényt készített elő az oktatási vezetés, amely a pedagógusok szinte minden munkafeltételén rontana és a közalkalmazotti státuszukat is elvenné. Úgy látszik Pintér Sándor elve a következő: Nincs tanár, nincs probléma
- tette hozzá Tóth.
������Egyre fogy a tanár! - Nézd meg, hány pedagógus távozott a lakóhelyed szerinti tankerület iskoláiból!⚠Az adatkérésemre...
Posted by Tóth Endre on Monday, April 24, 2023
Arról, hogy 2023-ban eddig hány tanár döntött a pályaelhagyás mellett, egyelőre nincsenek adatok, minden jel arra utal azonban, hogy a státusztörvény bevezetésével idén tömeges pályaelhagyás következhet be. A tanári szakszervezetek petícióját - amiben azok a pedagógusok nyilatkoznak, akik készek a státusztörvény miatt felmondani - eddig több mint 4700 fő írta alá, hétfő este pedig ismét több ezren tüntettek Budapest belvárosában, melyre válaszul a rendőrség könnygázt vetett be a főként diákokból álló tüntetők ellen.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.