"Piócák leszünk a pusztulásban, amit létrehoztatok!" - több ezren tüntettek a státusztörvény ellen Budapesten

"Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!" néven szerveztek tüntetést az április 24-i sztrájknap után a pedagógus szakszervezetek. A rendezvényen felsőoktatási dolgozók, óvodapedagógusok és diákok is felszólaltak, majd a Vár felé vonultak, hogy csatlakozzanak a Karmelita kolostor előtt zajló kordonbontáshoz.

  • Székács Linda

Több ezer tüntető vonult hétfő délután a Belügyminisztérium épülete elé, hogy a pedagógusokat korlátozó státusztörvény ellen tiltakozzanak. A törvénytervezet ugyanis többek között azt jelentené, hogy

  • 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
  • a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
  • azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 6 hónapra emelkedne,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését

17 órakor körülbelül 1000-1200 fő gyülekezett a budapesti Kálvin téren, akik a szokásos "Nincs tanár, nincs jövő" és "Szabad ország, szabad oktatás!" jelmondatok skandálása mellett a "Státusztörvény, bosszútörvény", "Le a státusztörvénnyel!" és "Pintér, takarodj!" kiabálásával haladtak a Belügyminisztérium épülete elé.

Menet közben a tömeg néhány száz fővel tovább duzzadt, majd a minisztérium épülete előtt beszédet mondott Máté András, az Oktatói Hálózat önkéntese, aki elmondta, hogy a felsőoktatásban dolgozók már jól ismerik a komány "aljas taktikáit" és az üres ígéreteket, a jelenlegi stratégiájuk azonban "nyílt bosszúnak" tűnik az elmúlt évek akciói miatt.

A tüntetésen beszédet mondott az ADOM Diákmozgalom egy 15 éves aktivistája, egy 30 év alatti óvónő és egy 20 éve pályán lévő matematika-informatika tanárnő is, akik elmondták, hogy a pedagógusok csapdába csalva, sarokba szorítva és kiábrándultnak érzik magukat, és dühösek amiatt, hogy ilyen helyzetbe hozzák őket, hiszen szeretik a hivatásukat.

A diákmegszólalók után Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja is színpadra lépett, aki elmondta, szerinte a kormány célja nem az oktatás javítása, hanem a tanárok "megregulázása", az Európai Uniónak pedig azt hazudják, hogy a státusztörvénnyel akarják rendbe tenni a közoktatást. Valójában viszont ez a törvény fenyegetés, amit korábban már az Európai Parlament is kifogásolt.

A PDSZ választmányi tagjának beszéde után Pankotai Lili a Karmelitához hívta a tüntetőket, hogy az ellenzéki politikusok példáját követve csatlakozzanak a kordonbontáshoz, ahonnan egyébként három embert már el is vittek a rendőrök.

Piócák leszünk a pusztulásban, amit létrehoztatok!

- mondta Lili, aki szerint az ő generációja, a jelen fiataljai nem felejtenek, és "felvértezve várják", hogy újraépíthessék az országot.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.