A kancelláriaminiszter szerint a pedagógusok többségének nincs gondja a státusztörvénnyel.
6800-7000 milliárd forintba fog kerülni a pedagógus-béremelés fenntartása 2030-ig, ebből 800 milliárdot finanszíroznak a tervek szerint az uniós forrásokból – mondta el Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfó sajtótájékoztatón. Arra a kérdésre, hogy Kocsis Máté korábban arról beszélt, 12-13 százalék megy EU-s forrásból, ő pedig jelentős részt emlegetett, nincs-e itt ellentmondás, azt felelte: ezt az arányt nem tartja jelentéktelennek.
Arról is beszélt, hogy az uniós támogatás „fejnehéz” lesz, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság főleg az időszak elején támogatná nagyobb arányban azt. Emellett ismét belengette, hogy a pedagógusfizetések 2025-re elérik majd az átlagbér 80 százalékát.
A felmondásukat jelző pedagógusokról, illetve a róluk a sajtóban megjelenő összesítésekről szóló újságírói kérdésre azt felelte, minden ilyen „össznépi jóslásnál” jobb, ha megvárjuk, mi fog történni, ez néhány hónap múlva szerinte kiderül. Szerinte a tanárok a hivatásukat „szentnek és fontosnak tekintik”, ezért elkötelezettek a pályán maradás mellett, ő pedig – például a szakszervezetekkel ellentétben – jóindulatúan tekint rájuk. Azt is kijelentette, hogy sokféle kisebb probléma van, az egyedüli komoly gond pedig, hogy alacsonyak a bérek, ám ennek a megoldásán dolgoznak, ezzel indokolta a pályaelhagyásokkal kapcsolatos optimizmusát.
Arra a felvetésre, hogy miért fogadták el a pedagógustiltakozások ellenére is a státusztörvényt, arra utalva, hogy a kérdező riporter szerint ők több olyan pedagógussal is beszéltek, aki elégedetlen volt a jogszabály-tervezettel, a miniszter azt mondta, lehet, hogy azok, akik az RTL-lel beszélnek, nem akarták azt, de a pedagógusok többségének nincs vele gondja. Gulyás állítja: 1990 óta nem fogadtak el törvényt ennyi egyeztetés után. Úgy látja, nem véletlen, hogy a tüntetésekből „kifogyott a szufla”, mert nem volt olyan vitatott pont, amelyről ne tárgyaltak volna sokat. Ahol az észrevétel jogos volt, elfogadták, ahol nem értettek egyet, találtak kompromisszumot – magyarázta.
(Kiemelt kép: MTI / Máthé Zoltán)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
