A kancelláriaminiszter szerint a pedagógusok többségének nincs gondja a státusztörvénnyel.
6800-7000 milliárd forintba fog kerülni a pedagógus-béremelés fenntartása 2030-ig, ebből 800 milliárdot finanszíroznak a tervek szerint az uniós forrásokból – mondta el Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfó sajtótájékoztatón. Arra a kérdésre, hogy Kocsis Máté korábban arról beszélt, 12-13 százalék megy EU-s forrásból, ő pedig jelentős részt emlegetett, nincs-e itt ellentmondás, azt felelte: ezt az arányt nem tartja jelentéktelennek.
Arról is beszélt, hogy az uniós támogatás „fejnehéz” lesz, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság főleg az időszak elején támogatná nagyobb arányban azt. Emellett ismét belengette, hogy a pedagógusfizetések 2025-re elérik majd az átlagbér 80 százalékát.
A felmondásukat jelző pedagógusokról, illetve a róluk a sajtóban megjelenő összesítésekről szóló újságírói kérdésre azt felelte, minden ilyen „össznépi jóslásnál” jobb, ha megvárjuk, mi fog történni, ez néhány hónap múlva szerinte kiderül. Szerinte a tanárok a hivatásukat „szentnek és fontosnak tekintik”, ezért elkötelezettek a pályán maradás mellett, ő pedig – például a szakszervezetekkel ellentétben – jóindulatúan tekint rájuk. Azt is kijelentette, hogy sokféle kisebb probléma van, az egyedüli komoly gond pedig, hogy alacsonyak a bérek, ám ennek a megoldásán dolgoznak, ezzel indokolta a pályaelhagyásokkal kapcsolatos optimizmusát.
Arra a felvetésre, hogy miért fogadták el a pedagógustiltakozások ellenére is a státusztörvényt, arra utalva, hogy a kérdező riporter szerint ők több olyan pedagógussal is beszéltek, aki elégedetlen volt a jogszabály-tervezettel, a miniszter azt mondta, lehet, hogy azok, akik az RTL-lel beszélnek, nem akarták azt, de a pedagógusok többségének nincs vele gondja. Gulyás állítja: 1990 óta nem fogadtak el törvényt ennyi egyeztetés után. Úgy látja, nem véletlen, hogy a tüntetésekből „kifogyott a szufla”, mert nem volt olyan vitatott pont, amelyről ne tárgyaltak volna sokat. Ahol az észrevétel jogos volt, elfogadták, ahol nem értettek egyet, találtak kompromisszumot – magyarázta.
(Kiemelt kép: MTI / Máthé Zoltán)
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
