noÁr: "Borsot fogunk törni a rendszer orra alá"
Molnár Áron mozgalma, a tanártüntetések egyik szervezője is felszólalt a státusztörvényről.
Molnár Áron mozgalma, a tanártüntetések egyik szervezője is felszólalt a státusztörvényről.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a pályaelhagyás mellett döntött, azonban, ha nem talál állást, akkor kénytelen a közoktatásban maradni, hiszen el kell tartania családját.
Úgy néz ki, az oktatáskutató véleményét, mely szerint a pedagógusok fontos kompetenciákkal rendelkeznek, melyekkel nem nehéz állást találni, egy részben állami tulajdonú biztosító is osztja, még ha így az állam dolgát nehezítheti is meg.
A kancelláriaminiszter szerint a pedagógusok többségének nincs gondja a státusztörvénnyel.
Szerinte a leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.
Aminek akár fél éven belül is újabb kötelezettségszegési eljárás lehet a vége.
Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években folyamatosan történt valami az oktatásügy háza táján. Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével több fronton is elkezdte átalakítani a területet, ezek jellemzően valamilyen központosításba futottak végül ki. Összeszedtük a hazai oktatásügy néhány nagy port kavart mérföldkövét az elmúlt közel másfél évtizedből.
Rendkívüli tablók távozó tanárok képeivel, búcsúposztok a gimnáziumok oldalán – így végződött az idei tanév, miután megszavazták a tanárokat korlátozó státusztörvényt, persze azt nem lehet mindenhol tudni, hogy mi áll a távozás hátterében. Hoztunk egy gyűjtést a továbbállókról.
Az aHang civil szervezet felületén a státusztörvény miatti felmondási szándékukat jelző pedagógusok közül több százan azt is megválaszolták, mit terveznek, miután otthagyták az iskolájukat. Sokaknak még nincs B-terve, a többiek jellemzően magántanárok lennének vagy más szellemi munkát választanának a pszichológustól az operatőrön át a HR-esig, de kéttucatnyian a kivándorlást is fontolgatják. Az általunk megkérdezett oktatáskutató szerint ugyanakkor, ha egy rendes oktatási reformot követően pár éven belül visszatérnének a pályaelhagyók, a plusz tapasztalatuk még jót is tenne a területnek.
Nem túl kedves ajándékkal jutalmazták a kormányt a státusztörvény szavazásának reggelén a Párbeszéd - ZÖLDEK társelnökei.
Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, könnygáz és végül a ma megszavazott státusztörvény: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok, de eddig nem sikerült elérniük a követeléseiket. A mai parlamenti szavazás apropóján összeszedtük az elmúlt év legfontosabb történéseit.
Csalódottság, düh, "jövőgyilkosság" - ehhez hasonló reakciók érkeznek az alig egy órája elfogadott státusztörvény hírére, miközben a kormány továbbra is azt hangoztatja, a státusztörvénnyel valójában jót tesznek a pedagógusokkal, míg a "baloldal" mindent megtesz az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.
Kedden szavaztak a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényről. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre a tanári szakszervezetekkel közösen.
Kedden megszavazták a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényt. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre, ahol ez ellen tüntetnek.
Kedden szavaznak a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényről. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre, ahol fotókkal ellátott táblákon felmondó tanárok történetei várják az érkezőket.
Július 4-én, kedden kerül sor a parlamenti szavazásra a pedagógusok új státuszáról, amire a diákok egész napos akcióval készülnek.
Elégtelennel osztályozzák a pedagógusok a kormány kommunikációját, a státusztörvényt, a pedagógusfizetéseket és a státusztörvényt is a Szemlélek felmérésében, aminek kitöltéséhez korábban kifejezetten "elégedett pedagógusokat" kerestek.
"Legyünk mi a változás!" - ezen a néven szervez egész napos programot az Egységes Diákfront a tanárokat hátrányosan érintő törvény szavazásának napján, július 4-én.
A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.
Háromnapos rendkívüli parlamenti ülésszakkal zárja a tervek szerint a munkát a nyári szünet előtt az Országgyűlés.