A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a pályaelhagyás mellett döntött, azonban, ha nem talál állást, akkor kénytelen a közoktatásban maradni, hiszen el kell tartania családját.
"Ne legyenek kétségeink: az iskolák szeptemberben is ki fognak nyitni. A törvény pedig rászorítja a maradó pedagógusokat, hogy elvégezzék a rendszerből hiányzó, addigra körülbelül 20 százaléknyi hiányzó tanár munkáját is, a saját erejükön felül. Ez már olyan szintű túlterhelés, amivel embereket is meg lehet ölni." – mondta Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a 444.hu-nak.
Június elején írtunk arról, hogy Pilz Olivér is letétbe helyezte a felmondását a státusztörvény benyújtása után, azóta a Parlamentben meg is szavazták az új életpályamodellt. Pilz azt mondta a lapnak, hogy több helyre is beadta már a jelentkezését, de egyelőre még várja a visszajelzéseket. Ha nem talál másik állást magának, akkor marad a közoktatásban, hiszen el kell tartani a családját, de az elmúlt időszak számára is nagyon megterhelő volt pszichésen .
A Tanítanék Mozgalom jövőjéről azt nyilatkozta, hogy nem hagyják abba a munkát, csak egy kicsit másra koncentrálnak, mint korábban. Hozzátette, hogy jelenleg nem tömegrendezvények és tüntetések szervezésére fókuszálnak, hanem próbálják segítani azokat a pedagógusokat, akik kilátástalannak tartják a jelenlegi helyzetet. Nekik szakértők bevonásával lelkisegélyt és tanácsadást nyújtanak, ez akkor is fontos, ha az adott tanár a maradás mellett dönt, de akkor is, ha elhagyja a pályát.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
