Pilz Olivér a státusztörvényről: "Ez már olyan szintű túlterhelés, amivel embereket is meg lehet ölni."

A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a pályaelhagyás mellett döntött, azonban, ha nem talál állást, akkor kénytelen a közoktatásban maradni, hiszen el kell tartania családját.

  • Tornyos Kata

"Ne legyenek kétségeink: az iskolák szeptemberben is ki fognak nyitni. A törvény pedig rászorítja a maradó pedagógusokat, hogy elvégezzék a rendszerből hiányzó, addigra körülbelül 20 százaléknyi hiányzó tanár munkáját is, a saját erejükön felül. Ez már olyan szintű túlterhelés, amivel embereket is meg lehet ölni." – mondta Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a 444.hu-nak.

Június elején írtunk arról, hogy Pilz Olivér is letétbe helyezte a felmondását a státusztörvény benyújtása után, azóta a Parlamentben meg is szavazták az új életpályamodellt. Pilz azt mondta a lapnak, hogy több helyre is beadta már a jelentkezését, de egyelőre még várja a visszajelzéseket. Ha nem talál másik állást magának, akkor marad a közoktatásban, hiszen el kell tartani a családját, de az elmúlt időszak számára is nagyon megterhelő volt pszichésen .

A Tanítanék Mozgalom jövőjéről azt nyilatkozta, hogy nem hagyják abba a munkát, csak egy kicsit másra koncentrálnak, mint korábban. Hozzátette, hogy jelenleg nem tömegrendezvények és tüntetések szervezésére fókuszálnak, hanem próbálják segítani azokat a pedagógusokat, akik kilátástalannak tartják a jelenlegi helyzetet. Nekik szakértők bevonásával lelkisegélyt és tanácsadást nyújtanak, ez akkor is fontos, ha az adott tanár a maradás mellett dönt, de akkor is, ha elhagyja a pályát.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.