Kedden szavaztak a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényről. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre a tanári szakszervezetekkel közösen.
“Mutassuk meg, hogy a státusztörvény megszavazása, vagy a 7IGEN-es oktatási népszavazásunk elé gördített akadályok sem állíthatnak meg minket” - olvasható az esemény Facebook-oldalán. Július negyedikén délelőtt megszavazták az új tanári életpályamodellt (sokan bosszútörvényként hivatkoznak rá), ezért szerveztek egész napos rendezvényt a tanárok és diákok a Kossuth térre.
Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára
Reggel kilenckor kezdődött a gyülekező a Parlament előtti téren, ahol a kezdeti órákban csak pár tizen jelentek meg (később nagyjából ötvenen lehettek), ebben valószínűleg az eső is közrejátszott. A PDSZ, a PSZ, az ahang és az Egységes Diákfront munkatársai is jelen vannak egész nap, akik a 7IGEN-es népszavazásukhoz toboroznak aktivistákat. Illetve tíz körül Tordai Bence és Simkó Edit is felbukkant. A rendezvény hivatalosan este kilenckor ér véget az eseményzáróval, de azt mondták, hogy az időjárás befolyásolhatja a menetrendet, ezért érdemes figyelemmel követni a Facebookot.
Ő is fel fog mondani
“Hiányozni fognak a csillogó gyermekszemek, amikor valami érthetővé vált, vagy valami tetszett, amit csináltunk” - olvasható a téren elhelyezett idézet Zsuzsannától, aki 43 éve van a tanári pályán, de a státusztörvény megszavazása miatt ő is fel fog mondani. A pályaelhagyókról készült képgalériánkat innen érhetitek el.
"Most 100 kg jeget fogunk elhelyezni a jövő feliraton, hogy lássátok, hogy olvad el a mi jövőnk - mondta a Pedagógus Egység képviselője, majd Lengyel Tamás elszavalta Radnóti Miklós Száll a tavasz című versét, miközben szétszórták a jeget a Parlament előtt.
Népszavazás
Június végén írtunk arról, hogy elutasította a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a diákok és a tanárok májusban benyújtott hét népszavazási kérdését, de a mai sajtótájékoztatón arról számolt be az Egységes Diákfront egyik tagja, hogy 3-4 kérdést megtámadnak a Kúrián – köztük a sztrájkjogról szólót – illetve új kérdéseket is benyújtanak majd. Ahhoz, hogy sikeres legyen a népszavazás 200 ezer szavazatot kell összegyűjetni, ehhez is toboroznak ma aktivistákat.
A Pedagógus Szakszervezet két kérdését azonban jóváhagyta a Kúria:
„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”
Így már el is kezdhetik az aláírásgyűjtést, illetve továbbra is várják három másik kérdés bírálatát – ezekről itt olvashattok.
"Ha meg tudjuk tartani a népszavazást, akkor ezzel kőkemeny változtatást lehet elérni" – mondta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnőke, majd a PDSZ képviselője hozzátette, hogy "hamarosan elfogadják mellettünk azt a törvényt, amelynek az lesz a következménye, hogy nem jön eu-s pénz."
Hogyan reagál a Fidesz?
Még délelőtt megszavazta az Országgyűlésben a kormánypárti többség a státusztörvényt, a Fidesz a baloldalról beszélt az MTI-nek küldött közleményében: A baloldal nem akarja, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek. A mai szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar Parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak. A ma elfogadott új életpálya-törvény mindezt garantálja a pedagógusok számára – írják.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én délelőtt közzétette a pótfelvételi eredményeit is.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
