Megbukott a kormány a "csendes többség" értékelésén

Elégtelennel osztályozzák a pedagógusok a kormány kommunikációját, a státusztörvényt, a pedagógusfizetéseket és a státusztörvényt is a Szemlélek felmérésében, aminek kitöltéséhez korábban kifejezetten "elégedett pedagógusokat" kerestek.

  • Székács Linda

Lesújtó osztályzatokkal értékelték a pedagógusok a kormány új életpálya-modelljét - derült ki a Szemlélek nem reprezentatív kutatásából.

A lap a kormányzat pozitív kommunikációja és a hónapok óta tiltakozó pedagógus szakszervezetek ellentétes kommunikációja miatt úgy gondolta, felméri annak a "csendes többségnek" a véleményét is, akik nem tiltakoznak az utcákon, és akik Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nagyon is elégedettek az oktatás és a pedagógusok jelenlegi helyzetével, továbbá a pedagógusok új életpálya-modelljével, a státusztörvénnyel.

Az összesen kilenc kérdésből álló nem reprezentatív kutatásában 917 pedagógus vett részt, többek között általános iskolai, gimnáziumi, egyházi és önkormányzati iskolák tanárai, de válaszoltak a kérdésekre pedagógiai szakszolgálati dolgozók és óvodapedagógusok is Budapestről és vidéki településekről egyaránt. Az adatgyűjtés június 26-30. között zajlott, a felmérés kitöltői egy 1-től 5-ig terjedő skálán válaszoltak a következő kérdésekre:

  • Ön szerint hogyan változik a pedagógusok helyzete a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvény bevezetésével?
  • Ön szerint milyen a kormányzat aktuális kommunikációja a pedagógusokkal?
  • Ön szerint milyen a kormányzat aktuális kommunikációja a pedagógusokról?
  • Miként képviseli az Ön intézményének fenntartója az ott dolgozó pedagógusok érdekeit?
  • Ön mennyire elégedett a tervezett bérekkel, más foglalkozásokhoz kapcsolódó keresetekhez és az inflációhoz viszonyítva?
  • Ön szerint összességében hogyan változik a magyar oktatásügy helyzete a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvény bevezetésével?
  • Ön mennyire bízik a jelenlegi kormányzat pozitív oktatásügyi elkötelezettségében?
  • Ha Ön nem tervezi elhagyni a pályát, mi motiválja leginkább a döntésében?
  • Ha Ön elhagyja a pedagógus pályát, mi motiválja leginkább a döntésében?
Bár a lap úgy gondolta, a pedagógusok megkérdezésével árnyalhatja majd a kormány és a szakszervezetek kommunikációját, bevonva egy újabb hangot is a közbeszédbe, valójában nagyon is egyértelmű eredmények születtek. A megkérdezett pedagógusok ugyanis a legtöbb kérdésre elégtelen érdemjeggyel válaszoltak. A kormány pedagógusokról történő kommunikációjáról szóló kérdésre például a beérkezett válaszok átlaga mindössze 1,15, de a legjobb eredmény is csak 1,99 lett - ennyivel az intézmények fenntartóit értékelik.
Szemlélek
Azok, akik a pályaelhagyást fontolgatják leginkább az alulfizetettség (35,7%) miatt teszik azt, de sokat nyom a latba a tisztelet hiánya, a megalázottság érzése, valamint a bizonytalanság és a folyton változó szakmai környezet is. Míg akik (egyelőre) a pályán maradnának, azért teszik ezt, mert szeretik a gyerekeket (34,1%), nem tudnak elképzelni más hivatást maguknak (25,1%), vagy épp nyugdíj előtt állnak és úgy gondolják, ezt a kis időt már kibírják (17,3%).
A részletes eredményeket ide kattintva olvashatjátok.
Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.