A szakszervezet szerint a januárra bejelentett béremelés nem pótolja az októberre ígért intézkedést, és továbbra sem világos, pontosan mennyivel nőhet az érintettek fizetése.
Már nincsen messze a 25 ezres cél, hiszen alig egy hét alatt 22 ezernél is többen támogatták a HÖOK petícióját, melyben az egyetemi ösztöndíjakat a drasztikusan megemelnék.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50-60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Petícióban követelik, hogy az állami iskolák igazgatóiról a jövőben a tantestületek dönthessenek. A kezdeményezés szerint a pedagógusok ismerik legjobban az intézmények mindennapi működését, ezért az ő véleményüknek kellene meghatározónak lennie a vezetők kiválasztásakor. A változtatástól nagyobb iskolai autonómiát, erősebb vezetői legitimitást és jobb tantestületi együttműködést várnak.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.
Két nap alatt már több mint négyezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely méltó bérezést és nagyobb megbecsülést követel a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára. A kezdeményezés szerint a pedagógusok béremelései nyomán jelentős bérszakadék alakult ki a két munkakör között, amelyet mielőbb rendezni kellene.
Körülbelül száz iráni hallgató fordult petícióban a Pécsi Tudományegyetem vezetéséhez, mert a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet miatt sokan nem tudják időben befizetni tandíjuk fennmaradó részét.
Egy alternatív életmódot folytató brit-ausztrál család három gyermekét emelte ki a gyámügyi hivatal az olaszországi Palmoli közelében. A döntés óriási társadalmi vitát indított, petíciók indultak a szülők mellett, miközben a hatóságok világossá tették: szerintük a gyerekek biztonsága volt veszélyben.
Hét óvoda megszűnését tervezik a III. kerületben, az önkormányzat szerint a csökkenő gyereklétszám miatt, a szülők szerint viszont más van a háttérben.
Több alkalommal is előfordult idén, hogy a történelemérettségi feladatai nem feleltek meg a hivatalosan kiadott követelményeknek. A diákok és tanárok hiába jelezték a hibákat, fellebbezni nem lehetett, az Oktatási Hivatal pedig volt, hogy a téves választ védte meg.
A szakszervezet szerint a jelenlegi körülmények között nem lehet színvonalas szakképzést működtetni, ezért 13 pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg.