Már 165 halálos áldozata van az iráni lányiskolára mért légicsapásnak
A diáklányok éppen órán ültek, amikor három rakéta eltalálta az iskola épületét.
Körülbelül száz iráni hallgató fordult petícióban a Pécsi Tudományegyetem vezetéséhez, mert a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet miatt sokan nem tudják időben befizetni tandíjuk fennmaradó részét.
A Pécs Aktuál információi szerint a diákoknak március 15-ig kellene kifizetniük az éves tandíj még fennmaradó 60 százalékát, azonban az infláció, a valutaárfolyam változása és a közel-keleti háborús helyzet jelentősen megnehezíti az összeg előteremtését. A petíciót mintegy 100 hallgató írta alá a PTE-n tanuló körülbelül 300 iráni diák közül.
Nem kis összegről van szó: a tandíj mértéke képzéstől függ.
Egy gyógytornász szakos hallgató évente nagyjából 1,8 millió forintnak megfelelő összeget, míg egy fogorvostanhallgató akár 5,8 millió forintot is fizet – jellemzően euróban vagy dollárban.
A fizetési nehézségek egyik oka, hogy az iráni valuta értéke az euróhoz és a dollárhoz képest szeptember óta csaknem a felére csökkent. Emellett az iráni bankrendszert érintő szankciók miatt nem lehet közvetlenül Iránból Magyarországra utalni, így a szülők többnyire készpénzzel vagy nemzetközi online banki szolgáltatásokon keresztül próbálják eljuttatni a tandíjat.
Ez azonban a jelenlegi háborús helyzetben gyakran hosszabb időt vesz igénybe, ezért több hallgató attól tart, hogy nem tudja tartani a befizetési határidőt.
Az egyetem vezetése egyelőre nem döntött arról, milyen megoldás születhet az ügyben.
A diáklányok éppen órán ültek, amikor három rakéta eltalálta az iskola épületét.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.