Már 165 halálos áldozata van az iráni lányiskolára mért légicsapásnak

A diáklányok éppen órán ültek, amikor három rakéta eltalálta az iskola épületét.

165-re nőtt a halálos áldozatok száma a dél-iráni város Minab egyik lányiskolájára mért szombati légicsapás következtében – írja a Népszava az AP hírügynökség információi alapján.

A helyi hatóságok közlése szerint a támadásban diáklányok, szülők és tanárok is meghaltak, valamint 96-an sérültek meg. A Sadzsarah Tajjiba lányiskola épülete az Iráni Forradalmi Gárda egyik támaszpontja mellett állt, három rakéta találta el, miközben a diákok éppen órán ültek. A tragédiáról készült felvételeken az épületromok közül kiemelt holttesteket, iskolatáskákat és tankönyveket is lehet látni. 

Egyelőre nem tudni, hogy a lányiskolára az izraeliek vagy az amerikaiak mértek csapást. Az izraeliek azt mondták, nem tudnak róla, az amerikai hadsereg középső parancsnoksága, a US Central Command egyik szóvivője, Tim Hawkins kapitány azonban vizsgálatot kért az ügyben, így feltehetően az amerikaiak tehették.

Ez az egyik legvéresebb incidense a háborúnak, amelyet Izrael és az Egyesült Államok indított szombaton Irán ellen.

„Ezek a diáklányok azért jártak iskolába, hogy tanuljanak. A jövőről szóló álmaikat ma brutálisan rövidre zárták” – írta a légicsapásról 2014 Nobel-békedíjas aktivistája, az egykori pakisztáni diáklány Malala Juszafzaj.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.