Erdőben élő családból emelte ki a gyerekeket a gyámügyi hivatal Olaszországban

Egy alternatív életmódot folytató brit-ausztrál család három gyermekét emelte ki a gyámügyi hivatal az olaszországi Palmoli közelében. A döntés óriási társadalmi vitát indított, petíciók indultak a szülők mellett, miközben a hatóságok világossá tették: szerintük a gyerekek biztonsága volt veszélyben.

A család évek óta egy eldugott, erdőben álló, részben romos házban élt. Vezetékes víz nem volt, a fürdéshez esővizet gyűjtöttek, az áramot napelemek adták, a gyerekek pedig nem jártak iskolába, a szülők az „unschooling” elvek alapján tanították őket, írja a Telex.

A hatóságok azután szálltak ki megvizsgálni a körülményeket, hogy a család összes tagja mérgezéssel került kórházba. Mint utóbb kiderült, megettek egy olyan mérgező gombát, amit az erdőben szedtek.A gyámhivatal szerint nem önmagában a természetközeli életmód vagy az alternatív oktatás volt a probléma, hanem az, hogy a körülmények közvetlen veszélyt jelentettek a gyerekekre.

A hatósági jelentés szerint a ház erősen leromlott állapotban volt, a belső terekben pedig „szörnyű higiéniai körülmények uralkodnak”. A dokumentum hiányosságként említi azt is, hogy az ingatlanban nincs megfelelő fürdőszoba és toalett. A gyámhatóság úgy ítélte meg, hogy ezek a körülmények súlyosan sértik a gyerekek testi és lelki jólétéhez való jogát. A vizsgálat után mindhárom gyermeket kiemelték a családból, a szülők gondviselői jogát pedig felfüggesztették.

A környékbelieknek nem volt egyértelmű, hogy veszélyben voltak a gyerekek

Egy helyi lakos azt nyilatkozta: „Ha arra gondolok, hogy elvitték azokat a gyerekeket, sírni támad kedvem, mert szeretem azt a családot. Catherine minden karácsonykor hozott nekem egy csokoládétortát, amit ő maga sütött. Segített nekem, ha szükségem volt rá. A gyerekeik? Mintha az unokáim lennének. Mindig mosolyognak, boldogok. Régen itt vidámság volt, most csak szomorúság”

Mások viszont egészen másképp látták a helyzetet. Egy közeli zöldséges eladója úgy emlékszik, hogy a család ritkán mozdult ki a faluba, és szerinte Catherine Birmingham kifejezetten tartózkodó benyomást keltett. A helyiek azt is megjegyezték, hogy a család nem beszélte magabiztosan az olasz nyelvet.

Petíció indult a család védelmében

November végére már több mint 150 ezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely a szülői felügyeleti jog visszaállítását és a gyerekek hazakerülését követeli. A történteket a közeli Palmoli polgármestere, Giuseppe Masciulli is nyilvánosan bírálta. „Magam is apa vagyok, ezért mélyen megdöbbentett a helyzet” – mondta a CNN-nek.

A polgármester szerint előrelépést hozhatna az ügyben, ha a család vállalná bizonyos feltételek teljesítését — többek között a folyóvíz visszaállítását, valamint azt, hogy heti rendszerességgel egyeztet a helyi iskolával a gyerekek tanulmányi előrehaladásáról.

Daily Mail

Nem az unschooling módszerével van baj, hanem az elszigeteltséggel

A Laif (Családi Oktatási Egyesület) alelnöke, Annalisa Vincenzi határozottan kiállt a Trevallion-Birmingham család mellett. A CNN-nek azt mondta: „Két gyerekem van, akik Nathan és Catherine gyerekeihez hasonlóan unschooling módszer szerint tanulnak. És egyáltalán nem elszigeteltek vagy antiszociálisak. Jól ismerem Nathant és Catherine-t, mindketetten remek szülők. Remélem, hogy a bírók is belátják majd.”

Életében először jár iskolába a 14 éves magyar–olasz lány

Az unschooling hívei szerint a gyerekek természetes kíváncsiságuk alapján tanulnak, nem tananyag, házi feladat vagy vizsgák szerint. A megközelítés kritikusai viszont úgy vélik, hogy a gyerekek így könnyen kimaradhatnak alapvető oktatási és szocializációs élményekből.

Chiara Saraceno olasz szociológus a Guardiannek arról beszélt, hogy önmagában az alternatív oktatási módszer nem lenne probléma.

Nagyon nehéz megérteni, mi történik náluk. Azzal nincs semmi baj, ha alternatív oktatást akarnak biztosítani. A probléma az, hogy ezek a gyerekek milyen elszigetelten éltek, és milyen higiéniai körülmények között.

Arra is rákérdezett, miért éppen erre a családra fókuszáltak a hatóságok, miközben sok más gyermek él súlyos szegénységben Olaszországban.

AFP

A gyermekvédelmi irányelv szerint szegénység miatt önmagában nem emelnek ki gyerekeket a családból – kivéve, ha a körülmények már fizikailag is veszélyeztetik őket. A Trevallionék esetében ilyen volt például, amikor a gyerekek véletlenül mérgező gombát ettek.

A bíróság szerint a szülők együttműködési hajlandósága is gondot okozott. A hatóságok által előírt vizsgálatokért fejenként 50 ezer eurót kértek, és mivel ezt nem kapták meg, nem is vetették alá a gyerekeket a vizsgálatoknak. A polgármester átmeneti lakhatást is felajánlott a faluban, de ezt is visszautasították. A család ügyvédje pedig a napokban felmondott, miután ügyfelei „nem voltak hajlandók megfogadni semmilyen javaslatát."

 

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.