Mi lesz a nyitás után az otthon maradó diákokkal, ha a személyes oktatás alatt nem mehet tovább párhuzamosan az online oktatási? Hogyan tarthatnak lépést az osztállyal azok, akik a járványhelyzet miatt nem engedik iskolába a gyereküket?
A tanárnő szerint, a szabadidejében leadott órai anyagot sem értékelheti
- írja egy olvasónk az iskolában kialakult helyzetről. Beszámolója szerint az egyik Pest megyei általános iskolában, ahova gyermeke jár minden nap legalább két órát online megtartottak az elmúlt hetekben, és az otthon maradó gyerekeknek, a továbbiakban is biztosítani szerették volna az online oktatást, némely órát a lyukas órák alatt, némelyiket bekapcsolódva a jelenléti oktatásba.
Azonban az osztályban tanító két tanár közül csak az egyik tanárnő ment vissza, a másik egy hét betegszabadságot vett ki, hiszen csak most kapott oltást. "Tegnap reggel az óra kezdete előtt nem sokkal, a másik tanárnő üzent, hogy nem kapcsolódhatunk be a jelenléti órába sem - hiába vannak meg a technikai feltételek, amit ki is próbáltak - mert központi utasítást kaptak, hogy nem tehetik" - írja az anyuka. Végül tegnap sem így, sem lyukas órájuk alatt nem taníthatnak otthon maradt gyereket.
Az említett iskolában - a szülői beszámoló alapján - az osztály 50 %-a maradt otthon (15 fő) és ugyanennyien mentek be az iskolába. Az iskolában egy másik osztályban 13 gyerek maradt otthon, és 9 ment be jelenléti oktatásra.
Nincs online tanítás, csak személyes?
Maruzsa Zoltán az iskolai oktatással kapcsolatban korábban azt mondta, ha egy szülő nem akarja beengedni a gyerekét az iskolába, akkor kérheti a személyes oktatás alól a felmentést, az intézményvezetők pedig engedélyezhetik a távolmaradást. A köznevelésért felelős államtitkár szerint minden racionális, helyben alkalmazható megoldást kipróbálhatnak az iskolák, azaz például lehet csoportbontásban tartani az órákat, de ezt központilag természetesen nem lehet elrendelni, hiszen nem lehet mindenhol megfelezni az osztályokat, nincs kétszer annyi pedagógus.
Az otthon maradóknak nem lesz online oktatás, a tanárok a tanulmányi rendszerben kiadják majd a feladatokat, amiket a szülők segítségével otthon feldolgozhatnak a gyerekek. A tanároktól nem várható el dupla munka - hangzott el múlt héten. Tehát ha egy iskola úgy dönt, nem oktatnak vagy nem tudnak oktatni párhuzamosan online is, az otthon maradók akarva, akaratlanul is hátrányba kerülhetnek.
Tegnap az óvodákban országosan a gyermekek 60 százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg az első jelenléti tanítási napon - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-vel. A közlemény szerint a pedagógusok szinte valamennyien munkába álltak. Ezzel szemben az ADOM Diákmozgalom hétfői online felmérése alapján azt közölte, hogy valószínűleg több mint 100 ezer alsós diák nem ment iskolába. A közleményben azt írják, az otthon maradó diákok több iskolában online követhették a tanórákat, és akadt olyan tanár is, aki be is tudta vonni az otthonról tanuló diákokat, felszólította őket is óra közben, ahogyan az egy rendes tanórán szokás. Ez azonban úgy tűnik, nem általános.
A március 8-án bevezetett távoktatás után április közepén kinyitnak az iskolák. Végül hány szülő döntött az iskolátokban az otthonmaradás mellett? Az osztályból hányan jelentek meg hétfőn? Minden órát megtartottak, és minden tanár be tudott menni az iskolába? Írjátok meg a tapasztalataitokat az [email protected] címre!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
