Életében először jár iskolába a 14 éves magyar–olasz lány

Édesanyja az apja elől rejtegette a lányt, ezért még iskolába sem íratta be.

Először jár iskolába egy 14 éves magyar–olasz kislány, akit édesanyja 13 éven keresztül bújtatott az olasz apa elől Magyarországon. A kamaszlány az évek alatt elszigetelten élt, és egészen mostanáig nem részesült hagyományos iskolai oktatásban – mutatta be a történetet az RTL Híradó.

A lány jelenleg hatodik osztályba jár, bár életkora alapján hetedikes lenne. Édesanyja állítása szerint otthon tanította őt órarend szerint. Megvásárolta számára a tankönyveket, és maga próbálta pótolni az iskolát.

A családot idén nyáron találták meg Mezőtúron. A magyar és az olasz bíróság is elítélte az anyát, amiért éveken át akadályozta, hogy az apa kapcsolatba léphessen a lányával.

Amikor az újságírók arról kérdezték az anyát, miért nem íratta be iskolába a gyereket, csupán annyit válaszolt: „Nem voltam olyan helyzetben.”

A kislány most először tapasztalhatja meg a közösségi életet és a tantermi oktatást, ami számára teljesen új élményt jelent. Nagyanyja szerint azonban a lány jól tanul és sikerült beilleszkednie az osztályába.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.