"A városi gyerekek túl steril környezetben nőnek fel" – az óvodák udvaraira mohát és vadnövényeket telepítettek

Egy finn kísérlet bebizonyította, hogy a természet nemcsak a lelket, hanem az immunrendszert is erősíti. Egyes óvodákban az udvart „visszavadították”: mohát, vadnövényeket és erdei talajt telepítettek, hogy a gyerekek újra kapcsolatba kerüljenek a természettel – és az eredmények megdöbbentőek.

Lahtiban, a Humpula óvodában nem gond, ha a gyerekek sarasak lesznek: sőt, ez a cél. A gyerekek nap mint nap földdel, levelekkel és mohával játszanak – miközben tudósok figyelik, hogyan változik az egészségük. A Guardian számolt be arról, hogy a projekt részeként 43 finn óvoda kapott összesen 1 millió eurós támogatást, hogy udvarukat „visszavadítsák."

Néhány hét alatt sokkal ellenállóbb lett a gyerekek immunrendszere

A kutatók a természetes környezet mikroorganizmusainak – baktériumoknak és gombáknak – hatását vizsgálják a gyerekek immunrendszerére. A gyerekek bőr- és vérmintáit elemezték, és már néhány hét alatt javulást tapasztaltak: erősebb immunvédelem, kevesebb gyulladást okozó baktérium, sőt még a bélflóra is egészségesebb lett.

Már két hét természetes játéktevékenység elég lehet ahhoz, hogy javuljon a gyerekek immunrendszere

– mondta Marja Roslund, a Finn Természeti Erőforrások Intézetének kutatója.

A finn tudósok szerint a városi gyerekek túlságosan steril környezetben nőnek fel, és emiatt az immunrendszerük nem tanul meg „együtt élni” a természetes mikrobákkal. A „régi barátok” elmélete szerint az ember evolúciósan a talajban, növényekben és levegőben élő mikroorganizmusokkal együtt fejlődött – ezek hiánya viszont allergiákhoz és autoimmun betegségekhez vezethet.

Shutterstock

Az osztályterem a szabadban van

A gyerekek a természetben nemcsak az egészségüket erősítik, hanem tanulnak is. A kertben maguk nevelnek répát, céklát és uborkát, komposztálnak, és megtapasztalják a természet körforgását. A pedagógusok szerint ez a fajta tanulás „megtestesíti” a környezettudatosságot: a gyerekek nem csak tanulnak a fenntarthatóságról, hanem meg is élik azt.

Finnországban egyre több óvoda követi a példát. Helsinkiben a Poutapilvi-Puimuri óvodát teljesen újratervezik, hogy

az épített környezet helyett fákkal, növényekkel és sziklakertekkel vegye körül a gyerekeket

.

A finn kutatók abban bíznak, hogy a hasonló projektek világszerte elterjednek.

"Nem akarok több gumiburkolatot látni az óvodákban” – mondta Aki Sinkkonen kutató.

A gyerekeknek nem steril játszóterekre van szükségük, hanem földre, fára, levelekre – és egy kis sárra.

A városi zöldfelületek nemcsak a gyerekek immunrendszerét, hanem a levegő minőségét is javítják. Egy brit iskola például élő sövényt telepített a játszótér köré, ami fél év alatt 13 százalékkal csökkentette a nitrogén-dioxid-szintet.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.