"A városi gyerekek túl steril környezetben nőnek fel" – az óvodák udvaraira mohát és vadnövényeket telepítettek

Egy finn kísérlet bebizonyította, hogy a természet nemcsak a lelket, hanem az immunrendszert is erősíti. Egyes óvodákban az udvart „visszavadították”: mohát, vadnövényeket és erdei talajt telepítettek, hogy a gyerekek újra kapcsolatba kerüljenek a természettel – és az eredmények megdöbbentőek.

Lahtiban, a Humpula óvodában nem gond, ha a gyerekek sarasak lesznek: sőt, ez a cél. A gyerekek nap mint nap földdel, levelekkel és mohával játszanak – miközben tudósok figyelik, hogyan változik az egészségük. A Guardian számolt be arról, hogy a projekt részeként 43 finn óvoda kapott összesen 1 millió eurós támogatást, hogy udvarukat „visszavadítsák."

Néhány hét alatt sokkal ellenállóbb lett a gyerekek immunrendszere

A kutatók a természetes környezet mikroorganizmusainak – baktériumoknak és gombáknak – hatását vizsgálják a gyerekek immunrendszerére. A gyerekek bőr- és vérmintáit elemezték, és már néhány hét alatt javulást tapasztaltak: erősebb immunvédelem, kevesebb gyulladást okozó baktérium, sőt még a bélflóra is egészségesebb lett.

Már két hét természetes játéktevékenység elég lehet ahhoz, hogy javuljon a gyerekek immunrendszere

– mondta Marja Roslund, a Finn Természeti Erőforrások Intézetének kutatója.

A finn tudósok szerint a városi gyerekek túlságosan steril környezetben nőnek fel, és emiatt az immunrendszerük nem tanul meg „együtt élni” a természetes mikrobákkal. A „régi barátok” elmélete szerint az ember evolúciósan a talajban, növényekben és levegőben élő mikroorganizmusokkal együtt fejlődött – ezek hiánya viszont allergiákhoz és autoimmun betegségekhez vezethet.

Shutterstock

Az osztályterem a szabadban van

A gyerekek a természetben nemcsak az egészségüket erősítik, hanem tanulnak is. A kertben maguk nevelnek répát, céklát és uborkát, komposztálnak, és megtapasztalják a természet körforgását. A pedagógusok szerint ez a fajta tanulás „megtestesíti” a környezettudatosságot: a gyerekek nem csak tanulnak a fenntarthatóságról, hanem meg is élik azt.

Finnországban egyre több óvoda követi a példát. Helsinkiben a Poutapilvi-Puimuri óvodát teljesen újratervezik, hogy az épített környezet helyett fákkal, növényekkel és sziklakertekkel vegye körül a gyerekeket.

A finn kutatók abban bíznak, hogy a hasonló projektek világszerte elterjednek.

"Nem akarok több gumiburkolatot látni az óvodákban” – mondta Aki Sinkkonen kutató.

A gyerekeknek nem steril játszóterekre van szükségük, hanem földre, fára, levelekre – és egy kis sárra.

A városi zöldfelületek nemcsak a gyerekek immunrendszerét, hanem a levegő minőségét is javítják. Egy brit iskola például élő sövényt telepített a játszótér köré, ami fél év alatt 13 százalékkal csökkentette a nitrogén-dioxid-szintet.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.