Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés sem a vizsgaközpont működésével, sem a számonkéréssel, sem pedig az egyetemi kommunikációval kapcsolatban. Szerintük a jelenlegi működéssel már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.
A demonstráció szervezői június 26-án juttatták el közleményüket szerkesztőségünkhöz, amelyhez mellékelték a hallgatói és az oktatói petíciót, valamint az egyetem ezekre adott hivatalos válaszát is. Közleményükben azt írják, hogy a 2025/2026-os tanév első félévében felmerült problémák továbbra sem rendeződtek, ezért ismét szükségét érzik annak, hogy nyilvánosan hívják fel a figyelmet az egyetemen tapasztalt problémákra. A tiltakozás előzménye egy hallgatói petíció, amelyet jelenleg már több mint 1800-an írtak alá.
A szervezők szerint az előző demonstráció után ugyan létrejött egy operatív munkacsoport, az egyetem vezetése és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat részvételével, amely több intézkedést is bejelentett. Ezek között szerepelt például a vizsgaidőszak meghosszabbítása, a vizsgára bocsátás feltételeinek enyhítése, több hallgatói díj eltörlése, a campus zsúfoltságának csökkentését célzó infrastrukturális fejlesztések, valamint később a kurzusok, a tantárgyfelvétel és a diplomaminősítés szabályainak módosítására tett javaslatok is.
A mostani demonstráció szervezői szerint ugyanakkor a munkacsoport tevékenysége nem vezetett valódi eredményekhez, mert a szerintük rendszerszintű problémák – így a vizsgaközpont működése, a számonkérési rendszer, a kommunikáció és a túlzsúfoltság – továbbra is fennállnak. Emiatt július 2-án 18 órára ismét demonstrációt hirdettek az egyetem Alkotmány utcai épülete elé.
A szervezők szerint az új petíció szövegét egy előzetes felmérés alapján állították össze: azt írják, hogy a kérdőívet 24 óra alatt több mint hatszáz hallgató töltötte ki, közülük mintegy 160-an részletes véleményt is megfogalmaztak. Ezek alapján állították össze a 25 pontos követeléslistát.
A petíció szerint az egyik legnagyobb problémát továbbra is a vizsgaközpont működése jelenti. A hallgatók azt állítják, hogy a tavalyi tüntetés után nem enyhítettek a szerintük problémás szabályokon, hanem újabb korlátozásokat vezettek be. Úgy fogalmaznak:
Az előző szemeszterben a vizsgaközpont körül kialakult – a korábbi tüntetésen is jelzett – problémák kapcsán az egyetem nem engedményeket tett, hanem további szigorításokat vezetett be. Mindezt átláthatatlan kommunikáció kíséri, amelyben sokszor még az oktatók sem tudnak eligazodni, a hallgatók pedig jobb híján szájhagyomány útján értesülnek a változásokról.
A hallgatók szerint problémát jelent az is, hogy a Külkereskedelmi Kar (KKK) és a Külkereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kar (KVIK) belvárosi kampuszra költöztetésével az eredetileg mintegy 5000 hallgató kiszolgálására kialakított épületekben ma már körülbelül 9000-en tanulnak. Állításuk szerint ez túlterheli az infrastruktúrát és a vizsgaközpontot is, miközben a hallgatók – akár állami ösztöndíjas, akár önköltséges képzésben vesznek részt – félévente hozzávetőleg félmillió forint értékű képzésben tanulnak. A túlzsúfoltság már a tavalyi demonstráció egyik fő kiváltó oka is volt.
Több száz fős tömeg gyűlt össze hétfő este a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Alkotmány utcai épülete előtt, hogy így fejezzék ki az elégedetlenségüket az egyetemen végbement változtatások és azok hallgatókra gyakorolt negatív hatásai ellen.
A petíció készítői szerint az egyetem az elmúlt időszakban fokozatosan eltávolodott attól a gyakorlatorientált szemlélettől, amellyel korábban a hallgatókat toborozta. Úgy vélik, a gyakorlati oktatás fejlesztése helyett egyre inkább a központosított és szigorú számonkérési rendszer került előtérbe.
A hallgatók azt is kifogásolják, hogy az oktatók számonkérési szabadsága csökkent, a döntések szerintük előzetes szakmai egyeztetés nélkül születnek, emiatt pedig a félév közben is kiszámíthatatlanná válhatnak a követelmények.
Emellett a szociális ösztöndíjrendszer átalakítását is sürgetik. A petíció szerint a jelenlegi rendszer túlságosan bonyolult, és a jogosultsági feltételek sem igazodnak a megélhetési költségekhez. Hangsúlyozzák:
A problémás ösztöndíjrendszer változatlanul megmaradt – lassan jogi diploma kell egy szociális helyzetfelmérő beadásához.
A petícióban 25 konkrét követelést fogalmaztak meg. Ezek között szerepel, hogy minden zárthelyi dolgozatból legyen pótlási lehetőség, a ZH-k időpontját és követelményeit már a félév elején tegyék közzé, a vizsgaközpont fogadja el a Digitális Állampolgár Program (DÁP) alkalmazását, az oktatók dönthessenek szabadabban a számonkérés módjáról, erősítsék újra a gyakorlatorientált képzést, vizsgálják felül a szociális ösztöndíjrendszert, valamint nagyobb hangsúlyt kapjon a mesterséges intelligencia szakmai alkalmazásának oktatása. Emellett átláthatóbb kommunikációt, egységesebb információs rendszert és a Hallgatói Önkormányzat javaslatainak érdemi figyelembevételét is kérik.
A közlemény szerint a konfliktus mára túlmutat a hallgatói problémákon. A szervezők egyértelműsítik, hogy nemcsak a hallgatók szeretnének változásokat, hanem az oktatók és más munkatársak körében egyre nagyobb elégedetlenséget tapasztalnak.
Azt is állítják, hogy
sok hallgatónak egyszerűen elment a kedve az egyetemre járástól és sok esetben távoztak is a BGE-ről ennek köszönhetően.
A szervezők arra is emlékeztetnek, hogy májusban oktatók is nyilvános petíciót indítottak „Nem kérünk tovább az önkényre és utasításokra épülő egyetemből!” címmel. Az állásfoglalást eddig több mint száz aktív oktató írta alá. Ebben azt írják, hogy a jelenlegi működés „súlyosan sérti az egyetemi autonómiát, az oktatás szabadságát, az oktatók szakmai önállóságát és a hallgatók minőségi képzéshez való jogát.”
A petíció aláírói többek között a rektor lemondását, az alapítványi-kuratóriumi modell megszüntetését, az oktatói autonómia helyreállítását, valamint a kötelező vizsgaközponti rendszer felülvizsgálatát követelik.
A szervezők szerint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) BGE intézményi szervezete is hasonló problémákra hívta fel a figyelmet a 21 pontos kiáltványában. Ebben azt írták, hogy az elmúlt években – különösen a 2024-es rektorváltás óta – olyan szervezeti változások történtek az egyetemen, amelyek szerintük gyengítik a szakmai autonómiát, a belső kohéziót és az intézmény versenyképességét. A dokumentum bírálja a vizsgaközpont működését, a mintatantervek átalakítását, a gyakorlatorientált képzés visszaszorulását, az oktatói autonómia csökkenését és a szerintük kiszámíthatatlanná vált működést is.
A kiáltvány 21 javaslatot is megfogalmaz, köztük az oktatók nagyobb beleszólását az oktatási és számonkérési kérdésekbe, a gyakorlatorientált képzés megerősítését, a működési szabályok kiszámíthatóbbá tételét, valamint a vezetés és az egyetemi közösség közötti kétirányú kommunikáció erősítését.
Az FDSZ emellett egy összegyetemi, nyilvános rektori fórum összehívását is kezdeményezte, ahol az oktatók, a hallgatók és a dolgozók közösen vitathatnák meg a felmerült problémákat és a vezetés intézkedési terveit. A mostani közlemény szerint ilyen fórumot eddig nem tartottak meg.
A hallgatók közleménye arra is kitér, hogy a BGE vezetése korábban mind a hallgatói, mind az oktatói petícióra reagált. Az egyetem felsővezetése szerint a petíciók „egyoldalú értékelést” adnak az intézmény helyzetéről, mert szerintük nem veszik figyelembe az elmúlt időszak eredményeit.
A vezetés levelében azt írta:
Az Egyetem alapfolyamatai stabilan működnek. Az előző félévben azonosított problémák okait feltártuk, azokra megoldásokat dolgoztunk ki, mindezek mára a napi gyakorlatban is érezhető, pozitív változásokat eredményeztek.
Konkrét intézkedéseket ugyan nem soroltak fel, de azt hangsúlyozták, hogy a szervezeti átalakításokból fakadó nehézségeket természetes folyamatnak tartják, és ezek folyamatos felülvizsgálata, illetve „finomhangolása” zajlik. Közölték azt is, hogy éppen most kezdődik a következő tanév szabályrendszerének áttekintése, amelynek része az oktatási szabályok, az oktatói munkaterhelés és a teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálata, valamint a szakszervezet javaslatainak egyeztetése is.
A vezetés szerint a közfeladatot ellátó, döntően közpénzből működő egyetem működéséhez elengedhetetlenek az egységes szabályok és az ellenőrizhető működés. A levél szerint ezért az egyetem a jövőben sem kíván eltérni a teljesítményértékelésre, a javadalmazásra és az oktatási folyamatokra vonatkozó egységes szabályoktól.
A vezetés ugyanakkor kifogásolta, hogy a petíció névtelenül és a nyilvánosság előtt jelent meg. Álláspontjuk szerint az egyetemi problémákat elsősorban belső fórumokon kellene megvitatni.
A névtelenül megfogalmazott és nyilvánosan terjesztett petíciók ellehetetlenítik az érdemi egyeztetést, ráadásul az egyetemi autonómia eszméjéhez sem illeszkednek.
A BGE szerint a nyilvános konfliktusok ronthatják az intézmény megítélését, ezért arra kérik az egyetemi közösség tagjait, hogy a vitákat az egyetem belső fórumain rendezzék. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy nyitottak a további szakmai egyeztetésekre. Úgy fogalmaztak, hogy ”az Egyetem vezetése az ilyen egyeztetéseket kifejezetten üdvözli, és nyitott az ezek alapján kibontakozó változtatásokra.”
Újabb kérdésekben egyezett meg a hallgatóival a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
A szervezők ugyanakkor úgy látják, hogy a vezetés válasza elsősorban a petíció formájára reagált, miközben szerintük több, általuk felvetett szakmai kérdésre nem érkezett érdemi válasz. Állításuk szerint nem derült ki például, hogy milyen változtatásokat tervez az egyetem a vizsgaközpont működésével kapcsolatban, hogyan kívánja kezelni az oktatói autonómiával kapcsolatos kifogásokat, illetve milyen megoldást lát a hallgatók által bírált számonkérési rendszer, a kampusz túlzsúfoltsága vagy az ösztöndíjrendszer problémáira. A hallgatók szerint ezek azok a kérdések, amelyek miatt továbbra is indokoltnak tartják az újabb demonstráció megszervezését.
Nyitóképünk a tavalyi tüntetésen készült, 2025. október 20-án a BGE Alkotmány utcai épülete előtt.
Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés az általuk kifogásolt ügyekben, miközben a vizsgaközpont működésével, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák tovább súlyosbodtak. Úgy vélik, a jelenlegi működés miatt már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
