Komoly problémákat okoz a hallgatóknak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem átszervezése, amelynek következtében túlzsúfolt órákról, kevés férőhelyről és szervezési káoszról számoltak be.
Nem indult simán a szeptember a BGE hallgatói számára. Bár az egyetem vezetése sikertörténetként kommunikálja a változásokat, a hallgatók azonban egyelőre negatívan élik meg a helyzetet – számolt be a problémákról a Qubit.
Hallgatói népszavazást indított a HÖOK a lakhatásról, ösztöndíjakról és az intézményi autonómiáról
A változások elsősorban a Nemzetközi Gazdálkodás Kart (NGK) és a Marketing és Üzleti Kommunikáció Kart (MÜKK) érintik. Utóbbi hallgatóit az NGK eddig is szűkös épületébe helyezték át, így a diákok szerint sokszor egyszerűen nem férnek be az óráikra. A probléma nem csak a tantermek szűkösségéből fakad: nincs elegendő oktató sem ahhoz, hogy minden kurzust a megszokott módon megtartsanak.
Egy logisztika szakos hallgatót például arról tájékoztattak a félév első napján, hogy a férőhelyhiány miatt már több mint 570 kurzusbővítési kérelmet kaptak, ám ezek nagy részét még el sem kezdték feldolgozni. Volt, aki arról számolt be, hogy minden férőhely-bővítési kérelmét, amelyet beadott, elutasították.
Sokan olyan tárgyakat nem tudnak felvenni, amelyek kötelezők lennének, de annyira kevés helyet hirdettek meg, hogy képtelenség rájuk beférni.
„Van olyan tárgy, amit hetven embernek kellene felvennie, erre 27 férőhelyet hirdettek meg, ami addigra már betelt, mire a tárgyfelvételkor bejutottam a Neptunba”
- mondta egy kereskedelem és marketing szakos hallgató.
Az egyetem közben hivatalos közleményeiben továbbra is sikerként tálalja az átalakításokat: a Mátyásföldről a belvárosba költözést a jobb megközelíthetőséggel és alacsonyabb fenntartási költségekkel magyarázza, a karok összevonását pedig szakmai indokokkal.
Hankó Balázs: „A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli”
A tanulmányi rendszert érintő változások is sok hallgatót meglepetésként értek. A szabadon választható tárgyakat például már nem a Neptunban, hanem a CooSpace-en keresztül lehet felvenni, ráadásul az órákat tömbösítve, egy intenzív héten tartják.
A kötelezően választható tantárgyak közül pedig olyan is akadt, amelyet már a regisztrációs hétre hirdettek meg, így több hallgató is azzal szembesült szeptember 3-án, hogy másnap be kell mennie az egyetemre, különben nem tudja teljesíteni a félévben a tárgyat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
