Az átalakítások okozta helyhiány miatt nem tudják felvenni az óráikat a BGE hallgatói

Komoly problémákat okoz a hallgatóknak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem átszervezése, amelynek következtében túlzsúfolt órákról, kevés férőhelyről és szervezési káoszról számoltak be.

Nem indult simán a szeptember a BGE hallgatói számára. Bár az egyetem vezetése sikertörténetként kommunikálja a változásokat, a hallgatók azonban egyelőre negatívan élik meg a helyzetet – számolt be a problémákról a Qubit.

Hallgatói népszavazást indított a HÖOK a lakhatásról, ösztöndíjakról és az intézményi autonómiáról

A változások elsősorban a Nemzetközi Gazdálkodás Kart (NGK) és a Marketing és Üzleti Kommunikáció Kart (MÜKK) érintik. Utóbbi hallgatóit az NGK eddig is szűkös épületébe helyezték át, így a diákok szerint sokszor egyszerűen nem férnek be az óráikra. A probléma nem csak a tantermek szűkösségéből fakad: nincs elegendő oktató sem ahhoz, hogy minden kurzust a megszokott módon megtartsanak.

Egy logisztika szakos hallgatót például arról tájékoztattak a félév első napján, hogy a férőhelyhiány miatt már több mint 570 kurzusbővítési kérelmet kaptak, ám ezek nagy részét még el sem kezdték feldolgozni. Volt, aki arról számolt be, hogy minden férőhely-bővítési kérelmét, amelyet beadott, elutasították.

Sokan olyan tárgyakat nem tudnak felvenni, amelyek kötelezők lennének, de annyira kevés helyet hirdettek meg, hogy képtelenség rájuk beférni.

„Van olyan tárgy, amit hetven embernek kellene felvennie, erre 27 férőhelyet hirdettek meg, ami addigra már betelt, mire a tárgyfelvételkor bejutottam a Neptunba”

- mondta egy kereskedelem és marketing szakos hallgató.

Az egyetem közben hivatalos közleményeiben továbbra is sikerként tálalja az átalakításokat: a Mátyásföldről a belvárosba költözést a jobb megközelíthetőséggel és alacsonyabb fenntartási költségekkel magyarázza, a karok összevonását pedig szakmai indokokkal.

Hankó Balázs: „A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli”

A tanulmányi rendszert érintő változások is sok hallgatót meglepetésként értek. A szabadon választható tárgyakat például már nem a Neptunban, hanem a CooSpace-en keresztül lehet felvenni, ráadásul az órákat tömbösítve, egy intenzív héten tartják.

A kötelezően választható tantárgyak közül pedig olyan is akadt, amelyet már a regisztrációs hétre hirdettek meg, így több hallgató is azzal szembesült szeptember 3-án, hogy másnap be kell mennie az egyetemre, különben nem tudja teljesíteni a félévben a tárgyat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.