Az átalakítások okozta helyhiány miatt nem tudják felvenni az óráikat a BGE hallgatói

Komoly problémákat okoz a hallgatóknak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem átszervezése, amelynek következtében túlzsúfolt órákról, kevés férőhelyről és szervezési káoszról számoltak be.

Nem indult simán a szeptember a BGE hallgatói számára. Bár az egyetem vezetése sikertörténetként kommunikálja a változásokat, a hallgatók azonban egyelőre negatívan élik meg a helyzetet – számolt be a problémákról a Qubit.

Hallgatói népszavazást indított a HÖOK a lakhatásról, ösztöndíjakról és az intézményi autonómiáról

A változások elsősorban a Nemzetközi Gazdálkodás Kart (NGK) és a Marketing és Üzleti Kommunikáció Kart (MÜKK) érintik. Utóbbi hallgatóit az NGK eddig is szűkös épületébe helyezték át, így a diákok szerint sokszor egyszerűen nem férnek be az óráikra. A probléma nem csak a tantermek szűkösségéből fakad: nincs elegendő oktató sem ahhoz, hogy minden kurzust a megszokott módon megtartsanak.

Egy logisztika szakos hallgatót például arról tájékoztattak a félév első napján, hogy a férőhelyhiány miatt már több mint 570 kurzusbővítési kérelmet kaptak, ám ezek nagy részét még el sem kezdték feldolgozni. Volt, aki arról számolt be, hogy minden férőhely-bővítési kérelmét, amelyet beadott, elutasították.

Sokan olyan tárgyakat nem tudnak felvenni, amelyek kötelezők lennének, de annyira kevés helyet hirdettek meg, hogy képtelenség rájuk beférni.

„Van olyan tárgy, amit hetven embernek kellene felvennie, erre 27 férőhelyet hirdettek meg, ami addigra már betelt, mire a tárgyfelvételkor bejutottam a Neptunba”

- mondta egy kereskedelem és marketing szakos hallgató.

Az egyetem közben hivatalos közleményeiben továbbra is sikerként tálalja az átalakításokat: a Mátyásföldről a belvárosba költözést a jobb megközelíthetőséggel és alacsonyabb fenntartási költségekkel magyarázza, a karok összevonását pedig szakmai indokokkal.

Hankó Balázs: „A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli”

A tanulmányi rendszert érintő változások is sok hallgatót meglepetésként értek. A szabadon választható tárgyakat például már nem a Neptunban, hanem a CooSpace-en keresztül lehet felvenni, ráadásul az órákat tömbösítve, egy intenzív héten tartják.

A kötelezően választható tantárgyak közül pedig olyan is akadt, amelyet már a regisztrációs hétre hirdettek meg, így több hallgató is azzal szembesült szeptember 3-án, hogy másnap be kell mennie az egyetemre, különben nem tudja teljesíteni a félévben a tárgyat.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.