A szakszervezet szerint a jelenlegi körülmények között nem lehet színvonalas szakképzést működtetni, ezért 13 pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg.
Hiába a kormányzati sikerpropaganda, a szakképzés valósága súlyos problémákat rejt – hívja fel a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A rendszer problémái miatt petíciót is indítottak melyet Hankó Balázs Kultúráért és innovációért felelős miniszternek és Dr. Nagy István agrárminiszternek címeztek.
10 nyolcadikosból 6 a szakképzésben tanulna tovább
A petícióban arra a problémára akarják felhívni a figyelmet, miszerint a szakképzés helyzete az új szakképzési törvény bevezetése óta nem javult, sőt, több területen romlott is. Bár történt béremelés, ez torz bérstruktúrát hozott létre: a kezdők és a sokéves tapasztalattal rendelkező oktatók bére szinte megegyezik. Ezzel nem sikerült a versenyszférából vonzóvá tenni a pályát a tapasztalt szakemberek számára. A nem oktató dolgozók helyzete még rosszabb – számukra nincs törvényben garantált béremelés.
A duális képzés elsietett bevezetése miatt sok diák értelmetlen munkát végez, miközben a képzési színvonal nem megfelelő. Az iskolák felszereltsége gyakran hiányos, az épületek állapota siralmas, a 12. évfolyamos tanulók érettségi felkészüléséhez pedig nem adottak az alapvető feltételek sem.
A PDSZ szerint a jelenlegi körülmények között nem lehet színvonalas szakképzést működtetni, ezért 13 pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg. Ezek között szerepel a nem oktató dolgozók béremelése, az oktatói minősítési rendszer átalakítása, az óraszámok csökkentése, a duális képzés felülvizsgálata, valamint a szakképzési intézmények megfelelő finanszírozása és eszközellátottsága. A szervezet tárgyalásokat sürget a döntéshozókkal.
A PDSZ fő követelései:
A PDSZ minden érintettet arra kér, hogy emelje fel a hangját, mert a változás elengedhetetlen – a szakképzés megmentése pedig közös felelősség. A petíciót és a követelések listáját itt tudjátok megnézni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
