Ezekben a megyékben a diákok többsége szakképzést választja, ez lehet az oka
Míg a budapesti diákok többsége gimnáziumban tanul, addig szinte az összes megyében inkább a szakképzést választják a fiatalok.
A szakszervezet szerint a jelenlegi körülmények között nem lehet színvonalas szakképzést működtetni, ezért 13 pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg.
Hiába a kormányzati sikerpropaganda, a szakképzés valósága súlyos problémákat rejt – hívja fel a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A rendszer problémái miatt petíciót is indítottak melyet Hankó Balázs Kultúráért és innovációért felelős miniszternek és Dr. Nagy István agrárminiszternek címeztek.
10 nyolcadikosból 6 a szakképzésben tanulna tovább
A petícióban arra a problémára akarják felhívni a figyelmet, miszerint a szakképzés helyzete az új szakképzési törvény bevezetése óta nem javult, sőt, több területen romlott is. Bár történt béremelés, ez torz bérstruktúrát hozott létre: a kezdők és a sokéves tapasztalattal rendelkező oktatók bére szinte megegyezik. Ezzel nem sikerült a versenyszférából vonzóvá tenni a pályát a tapasztalt szakemberek számára. A nem oktató dolgozók helyzete még rosszabb – számukra nincs törvényben garantált béremelés.
A duális képzés elsietett bevezetése miatt sok diák értelmetlen munkát végez, miközben a képzési színvonal nem megfelelő. Az iskolák felszereltsége gyakran hiányos, az épületek állapota siralmas, a 12. évfolyamos tanulók érettségi felkészüléséhez pedig nem adottak az alapvető feltételek sem.
A PDSZ szerint a jelenlegi körülmények között nem lehet színvonalas szakképzést működtetni, ezért 13 pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg. Ezek között szerepel a nem oktató dolgozók béremelése, az oktatói minősítési rendszer átalakítása, az óraszámok csökkentése, a duális képzés felülvizsgálata, valamint a szakképzési intézmények megfelelő finanszírozása és eszközellátottsága. A szervezet tárgyalásokat sürget a döntéshozókkal.
A PDSZ fő követelései:
A PDSZ minden érintettet arra kér, hogy emelje fel a hangját, mert a változás elengedhetetlen – a szakképzés megmentése pedig közös felelősség. A petíciót és a követelések listáját itt tudjátok megnézni.
Míg a budapesti diákok többsége gimnáziumban tanul, addig szinte az összes megyében inkább a szakképzést választják a fiatalok.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.