A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Két nap alatt közel 8 ezer aláírás gyűlt össze a HÖOK petícióján, amelyben a szervezet a hallgatói ösztöndíjak emelését sürgeti. A kezdeményezés célja, hogy a kormány és az Országgyűlés a 2027-es központi költségvetésben legalább a jelenlegi összeg kétszeresére, hallgatónként évi 333 200 forintra emelje az ösztöndíjak finanszírozására szolgáló hallgatói normatívát.
A petíció szerint a hallgatói támogatások évek óta nem tartanak lépést a megélhetési költségek növekedésével. A hallgatói normatíva összege 2007-ben még évi 119 ezer forint volt, jelenleg 166 600 forint, és 2020 óta nem változott. Ez 2007 óta mindössze 40 százalékos emelkedést jelent, miközben a HÖOK által idézett KSH-adatok szerint a fogyasztói árak több mint kétszeresükre, az élelmiszerárak pedig több mint háromszorosukra nőttek.
A hallgatói normatívából az egyetemek többek között a tanulmányi és a rendszeres szociális ösztöndíjakat finanszírozzák. A szervezet szerint a támogatások elértéktelenedése miatt egyre több hallgatónak kell munkát vállalnia a tanulmányai mellett, ami a tanulásra, kutatásra és szakmai fejlődésre fordítható idejüket is csökkenti.
A HÖOK a petícióban az ösztöndíjak hosszú távú, kiszámítható finanszírozását is szorgalmazza. A szervezet korábban már levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz és az érintett döntéshozókhoz, most pedig az aláírásgyűjtéssel kívánja nyomatékosítani a kérését.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, nemrég új elnököt választott a HÖOK: a szervezet élére Németh Kevin, a Debreceni Egyetem hallgatója került. Az új elnökség programjában kiemelt szerepet kap a hallgatók megélhetési és lakhatási nehézségeinek enyhítése. Ennek részeként az ösztöndíjak értékének helyreállítását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és a hallgatói lakhatási támogatások szélesítését is célul tűzték ki.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények, és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
