A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Két nap alatt közel 8 ezer aláírás gyűlt össze a HÖOK petícióján, amelyben a szervezet a hallgatói ösztöndíjak emelését sürgeti. A kezdeményezés célja, hogy a kormány és az Országgyűlés a 2027-es központi költségvetésben legalább a jelenlegi összeg kétszeresére, hallgatónként évi 333 200 forintra emelje az ösztöndíjak finanszírozására szolgáló hallgatói normatívát.
A petíció szerint a hallgatói támogatások évek óta nem tartanak lépést a megélhetési költségek növekedésével. A hallgatói normatíva összege 2007-ben még évi 119 ezer forint volt, jelenleg 166 600 forint, és 2020 óta nem változott. Ez 2007 óta mindössze 40 százalékos emelkedést jelent, miközben a HÖOK által idézett KSH-adatok szerint a fogyasztói árak több mint kétszeresükre, az élelmiszerárak pedig több mint háromszorosukra nőttek.
A hallgatói normatívából az egyetemek többek között a tanulmányi és a rendszeres szociális ösztöndíjakat finanszírozzák. A szervezet szerint a támogatások elértéktelenedése miatt egyre több hallgatónak kell munkát vállalnia a tanulmányai mellett, ami a tanulásra, kutatásra és szakmai fejlődésre fordítható idejüket is csökkenti.
A HÖOK a petícióban az ösztöndíjak hosszú távú, kiszámítható finanszírozását is szorgalmazza. A szervezet korábban már levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz és az érintett döntéshozókhoz, most pedig az aláírásgyűjtéssel kívánja nyomatékosítani a kérését.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, nemrég új elnököt választott a HÖOK: a szervezet élére Németh Kevin, a Debreceni Egyetem hallgatója került. Az új elnökség programjában kiemelt szerepet kap a hallgatók megélhetési és lakhatási nehézségeinek enyhítése. Ennek részeként az ösztöndíjak értékének helyreállítását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és a hallgatói lakhatási támogatások szélesítését is célul tűzték ki.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények, és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Kapa Mátyás Péter éppen azokkal a tanárokkal kerül munkáltatói kapcsolatba, akiknek az érdekeivel szemben korábban jogi képviseletet látott el. November 5-től Kapa Mátyás Péter vezeti a Dunakeszi Tankerületi Központot, amelyet korábban két, pedagógusok által indított jogvitában is képviselt.
Sinka Edit, a központ elnöke szerint luxus lenne továbbra is úgy jelentős forrásokat fordítani oktatásfejlesztésre, hogy nem ismerik a programok tényleges eredményességét.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Új összetételben működik tovább a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, amely a fiatalokat érintő kormányzati javaslatokról is véleményt mondhat. A testületben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett az Országos Diáktanács is állandó képviseletet kap.
A maximális szerezhető pont mindenhol egységesen 100, a számítás módjáról azonban az egyetemek döntenek.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
Azoknak a tanároknak, akik a 2026/2027-es tanévre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartalmi megújító vagy gyakornoki képzését választották, ismét dönteniük kell a továbbképzésükről.
