A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a XII. kerületi önkormányzat a fogyatkozó gyereklétszámra és az ezzel együtt csökkenő állami támogatásokra hivatkozva zárna be négy óvodát. A szülők attól tartanak, ingatlanmutyi állhat a háttérben, és szerintük nincs szó olyan drámai kihasználatlanságról, amely indokolná a bezárásokat.
A hegyvidéki képviselő-testület január 29-én fogadta el az „óvodai racionalizálásról” szóló előterjesztést. Az elfogadott előterjesztést a kutyapárt munkaanyagnak nevezte, és ígéretet tettek arra, hogy a végleges határozat előtt tájékoztatják az óvodákat és a családokat az átszervezésről. A szülők körében ennek ellenére komoly felháborodást keltett az ügy, különösen azért, mert már az is nyilvánosságra került, pontosan melyik óvódák bezárását tervezik.
Magyar Péter szombaton élőzött a Facebook-oldalán az ajánlásgyűjtésen a XII. kerületi Böszörményi útról. A videón körülbelül 18 perc 40 másodperctől látható, ahogy Loppert Dániel, a MÁV Zrt. volt kommunikációs igazgatója odalép Magyarhoz, és megkéri, hogy ő is írja alá az óvodabezárás elleni petíciót. Ezt Magyar készségesen megtette.
„Na visszaadom ezt az aláíróívet Loppert Dánielnek, nagyon régóta ismerjük egymást, legalább húsz éve. Ő még mindig a Fidesznél van, az óvodabezárások ellen gyűjtenek aláírásokat itt a XII. kerületben. Valóban óriási probléma, négy óvodát akarnak bezárni, összevonni” – mondta Magyar Péter, miután aláírta a petíciót.
„Én nagyon jó szívvel aláírom ezt, ugyanúgy aláírom, ahogy tiltakoztam személyesen Sopronban és több településen az óvodabezárások és összevonások ellen, amit a fideszes polgármesterek tettek, sajnos sokkal több helyen bezártak. Akkor nem láttam a fideszes aktivistákat, én itt sem támogatom az óvodabezárásokat a XII. kerületben, Sopronban és más kisebb településeken sem. Jó munkát és sok sikert, ebben egyetértünk” – tette hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
