Megszületett a döntés: több csepeli óvodát is bezár az önkormányzat
13 igennel, 5 nemmel és 0 tartózkodással a csepeli képviselő-testület február 27-ei ülésén megszavazta a kerületi óvodák átcsoportosítását.
Jelentős visszhangot váltott ki a XII. kerületi önkormányzat óvodai intézményrendszer átalakítását célzó előterjesztés, amely több intézmény megszüntetését vetíti előre.
A hegyvidéki képviselő-testület január 29-én fogadta el az „óvodai racionalizálásról” szóló előterjesztést. Az elfogadott előterjesztést a kutyapárt munkaanyagnak nevezte, és ígéretet tettek arra, hogy a végleges határozat előtt tájékoztatják az óvodákat és a családokat az átszervezésről. A szülők körében ennek ellenére komoly felháborodást keltett az ügy, különösen azért, mert már az is nyilvánosságra került, pontosan mely – összesen négy – óvoda bezárását tervezik.
A tervek alapján az önkormányzat az óvodai férőhelyek 85 százalékos kihasználtságát tűzte ki célul, ami átlagosan 22 fős csoportlétszámot jelentene. Az indoklás szerint ez a finanszírozási feltételek teljesítéséhez szükséges.
A testületi ülésen elhangzott, hogy a jelenlegi csoportok 44 százalékában 18 fő alatti a gyereklétszám, amit a fenntartó alacsonynak tart. A szülők egy része ezzel szemben úgy véli, a kisebb létszám pedagógiai szempontból kedvezőbb, mert több egyéni figyelmet tesz lehetővé, támogatja a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési nehézségekkel küzdők integrációját, nyugodtabb csoportlégkört teremt, valamint mérsékli az óvodapedagógusok terhelését.
A döntéssel párhuzamosan szülői összefogás alakult, amely valódi szakmai és társadalmi egyeztetést sürget. Követeléseik között szerepel intézményenkénti fórumok megszervezése, a férőhely-kihasználtság növelésének alternatív lehetőségeinek vizsgálata – például az óvodák népszerűsítése, kerületen kívüli vagy 2,5 éves gyermekek fogadása –, valamint a kerület demográfiai változásainak előrejelzése, különös tekintettel a lakásépítések hatásaira.
Az érintettek kifogásolják azt is, hogy a kiküldött dokumentum csak kivonata a szakmai háttéranyagnak, amelynek teljes tartalma nem hozzáférhető a számukra. Így nem ismert, ki készítette az elemzést, milyen adatokra épült, illetve készült-e részletes hatásvizsgálat. A szülők szerint a megismert anyag pontatlanságokat és vitatható következtetéseket is tartalmaz.
A tervek szerint a végleges döntést március 31-ig hoznák meg, miközben több család úgy érzi, eddig nem kapott elegendő tájékoztatást az átszervezés várható következményeiről.
Hasonló történt 2025-ben Csepel is, ahol tavaly februárban a gyerekhiány miatt hat óvoda bezárása mellett döntött az önkormányzat:
13 igennel, 5 nemmel és 0 tartózkodással a csepeli képviselő-testület február 27-ei ülésén megszavazta a kerületi óvodák átcsoportosítását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.