Megszületett a döntés: több csepeli óvodát is bezár az önkormányzat
13 igennel, 5 nemmel és 0 tartózkodással a csepeli képviselő-testület február 27-ei ülésén megszavazta a kerületi óvodák átcsoportosítását.
Jelentős visszhangot váltott ki a XII. kerületi önkormányzat óvodai intézményrendszer átalakítását célzó előterjesztés, amely több intézmény megszüntetését vetíti előre.
A hegyvidéki képviselő-testület január 29-én fogadta el az „óvodai racionalizálásról” szóló előterjesztést. Az elfogadott előterjesztést a kutyapárt munkaanyagnak nevezte, és ígéretet tettek arra, hogy a végleges határozat előtt tájékoztatják az óvodákat és a családokat az átszervezésről. A szülők körében ennek ellenére komoly felháborodást keltett az ügy, különösen azért, mert már az is nyilvánosságra került, pontosan mely – összesen négy – óvoda bezárását tervezik.
A tervek alapján az önkormányzat az óvodai férőhelyek 85 százalékos kihasználtságát tűzte ki célul, ami átlagosan 22 fős csoportlétszámot jelentene. Az indoklás szerint ez a finanszírozási feltételek teljesítéséhez szükséges.
A testületi ülésen elhangzott, hogy a jelenlegi csoportok 44 százalékában 18 fő alatti a gyereklétszám, amit a fenntartó alacsonynak tart. A szülők egy része ezzel szemben úgy véli, a kisebb létszám pedagógiai szempontból kedvezőbb, mert több egyéni figyelmet tesz lehetővé, támogatja a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési nehézségekkel küzdők integrációját, nyugodtabb csoportlégkört teremt, valamint mérsékli az óvodapedagógusok terhelését.
A döntéssel párhuzamosan szülői összefogás alakult, amely valódi szakmai és társadalmi egyeztetést sürget. Követeléseik között szerepel intézményenkénti fórumok megszervezése, a férőhely-kihasználtság növelésének alternatív lehetőségeinek vizsgálata – például az óvodák népszerűsítése, kerületen kívüli vagy 2,5 éves gyermekek fogadása –, valamint a kerület demográfiai változásainak előrejelzése, különös tekintettel a lakásépítések hatásaira.
Az érintettek kifogásolják azt is, hogy a kiküldött dokumentum csak kivonata a szakmai háttéranyagnak, amelynek teljes tartalma nem hozzáférhető a számukra. Így nem ismert, ki készítette az elemzést, milyen adatokra épült, illetve készült-e részletes hatásvizsgálat. A szülők szerint a megismert anyag pontatlanságokat és vitatható következtetéseket is tartalmaz.
A tervek szerint a végleges döntést március 31-ig hoznák meg, miközben több család úgy érzi, eddig nem kapott elegendő tájékoztatást az átszervezés várható következményeiről.
Hasonló történt 2025-ben Csepel is, ahol tavaly februárban a gyerekhiány miatt hat óvoda bezárása mellett döntött az önkormányzat:
13 igennel, 5 nemmel és 0 tartózkodással a csepeli képviselő-testület február 27-ei ülésén megszavazta a kerületi óvodák átcsoportosítását.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.