Szülői tiltakozás és petíció kíséri az óvodai átszervezési terveket a XII. kerületben

Jelentős visszhangot váltott ki a XII. kerületi önkormányzat óvodai intézményrendszer átalakítását célzó előterjesztés, amely több intézmény megszüntetését vetíti előre.

A hegyvidéki képviselő-testület január 29-én fogadta el az „óvodai racionalizálásról” szóló előterjesztést. Az elfogadott előterjesztést a kutyapárt munkaanyagnak nevezte, és ígéretet tettek arra, hogy a végleges határozat előtt tájékoztatják az óvodákat és a családokat az átszervezésről. A szülők körében ennek ellenére komoly felháborodást keltett az ügy, különösen azért, mert már az is nyilvánosságra került, pontosan mely – összesen négy – óvoda bezárását tervezik.

A tervek alapján az önkormányzat az óvodai férőhelyek 85 százalékos kihasználtságát tűzte ki célul, ami átlagosan 22 fős csoportlétszámot jelentene. Az indoklás szerint ez a finanszírozási feltételek teljesítéséhez szükséges.

A testületi ülésen elhangzott, hogy a jelenlegi csoportok 44 százalékában 18 fő alatti a gyereklétszám, amit a fenntartó alacsonynak tart. A szülők egy része ezzel szemben úgy véli, a kisebb létszám pedagógiai szempontból kedvezőbb, mert több egyéni figyelmet tesz lehetővé, támogatja a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési nehézségekkel küzdők integrációját, nyugodtabb csoportlégkört teremt, valamint mérsékli az óvodapedagógusok terhelését.

A döntéssel párhuzamosan szülői összefogás alakult, amely valódi szakmai és társadalmi egyeztetést sürget. Követeléseik között szerepel intézményenkénti fórumok megszervezése, a férőhely-kihasználtság növelésének alternatív lehetőségeinek vizsgálata – például az óvodák népszerűsítése, kerületen kívüli vagy 2,5 éves gyermekek fogadása –, valamint a kerület demográfiai változásainak előrejelzése, különös tekintettel a lakásépítések hatásaira.

Az érintettek kifogásolják azt is, hogy a kiküldött dokumentum csak kivonata a szakmai háttéranyagnak, amelynek teljes tartalma nem hozzáférhető a számukra. Így nem ismert, ki készítette az elemzést, milyen adatokra épült, illetve készült-e részletes hatásvizsgálat. A szülők szerint a megismert anyag pontatlanságokat és vitatható következtetéseket is tartalmaz.

A tervek szerint a végleges döntést március 31-ig hoznák meg, miközben több család úgy érzi, eddig nem kapott elegendő tájékoztatást az átszervezés várható következményeiről.

Hasonló történt 2025-ben Csepel is, ahol tavaly februárban a gyerekhiány miatt hat óvoda bezárása mellett döntött az önkormányzat:

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.