Megszületett a döntés: több csepeli óvodát is bezár az önkormányzat
13 igennel, 5 nemmel és 0 tartózkodással a csepeli képviselő-testület február 27-ei ülésén megszavazta a kerületi óvodák átcsoportosítását.
Jelentős visszhangot váltott ki a XII. kerületi önkormányzat óvodai intézményrendszer átalakítását célzó előterjesztés, amely több intézmény megszüntetését vetíti előre.
A hegyvidéki képviselő-testület január 29-én fogadta el az „óvodai racionalizálásról” szóló előterjesztést. Az elfogadott előterjesztést a kutyapárt munkaanyagnak nevezte, és ígéretet tettek arra, hogy a végleges határozat előtt tájékoztatják az óvodákat és a családokat az átszervezésről. A szülők körében ennek ellenére komoly felháborodást keltett az ügy, különösen azért, mert már az is nyilvánosságra került, pontosan mely – összesen négy – óvoda bezárását tervezik.
A tervek alapján az önkormányzat az óvodai férőhelyek 85 százalékos kihasználtságát tűzte ki célul, ami átlagosan 22 fős csoportlétszámot jelentene. Az indoklás szerint ez a finanszírozási feltételek teljesítéséhez szükséges.
A testületi ülésen elhangzott, hogy a jelenlegi csoportok 44 százalékában 18 fő alatti a gyereklétszám, amit a fenntartó alacsonynak tart. A szülők egy része ezzel szemben úgy véli, a kisebb létszám pedagógiai szempontból kedvezőbb, mert több egyéni figyelmet tesz lehetővé, támogatja a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési nehézségekkel küzdők integrációját, nyugodtabb csoportlégkört teremt, valamint mérsékli az óvodapedagógusok terhelését.
A döntéssel párhuzamosan szülői összefogás alakult, amely valódi szakmai és társadalmi egyeztetést sürget. Követeléseik között szerepel intézményenkénti fórumok megszervezése, a férőhely-kihasználtság növelésének alternatív lehetőségeinek vizsgálata – például az óvodák népszerűsítése, kerületen kívüli vagy 2,5 éves gyermekek fogadása –, valamint a kerület demográfiai változásainak előrejelzése, különös tekintettel a lakásépítések hatásaira.
Az érintettek kifogásolják azt is, hogy a kiküldött dokumentum csak kivonata a szakmai háttéranyagnak, amelynek teljes tartalma nem hozzáférhető a számukra. Így nem ismert, ki készítette az elemzést, milyen adatokra épült, illetve készült-e részletes hatásvizsgálat. A szülők szerint a megismert anyag pontatlanságokat és vitatható következtetéseket is tartalmaz.
A tervek szerint a végleges döntést március 31-ig hoznák meg, miközben több család úgy érzi, eddig nem kapott elegendő tájékoztatást az átszervezés várható következményeiről.
Hasonló történt 2025-ben Csepel is, ahol tavaly februárban a gyerekhiány miatt hat óvoda bezárása mellett döntött az önkormányzat:
13 igennel, 5 nemmel és 0 tartózkodással a csepeli képviselő-testület február 27-ei ülésén megszavazta a kerületi óvodák átcsoportosítását.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.