A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Július 29-én tett közzé egy hallgató egy petíciót annak érdekében, hogy minden levelező munkarendben tanuló hallgató jogosultak legyenek az országos utazási kedvezményekre. A kezdeményező szerint a jelenlegi szabályozás indokolatlan különbséget tesz a nappali és a levelező tagozatos hallgatók között.
A petícióban arra kérik a kormányt és az illetékes minisztériumot, hogy a kedvezményre való jogosultság feltétele kizárólag az érvényes hallgatói jogviszony legyen, ne pedig a képzés munkarendje.
Ilyen kedvezmények járnak a diákigazolványhoz, többről lehet nem is tudtok
A kezdeményezés szerint Magyarországon több tízezer hallgató tanul levelező képzésben. Sokan teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzik tanulmányaikat, ezért számukra a rendszeres utazás komoly anyagi terhet jelent.
A levelező képzés nem "könnyebb" út – éppen ellenkezőleg: jelentős áldozatot, kitartást és szervezést igényel. A levelező hallgatóknak rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, laborokra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, szakmai gyakorlatokra. Ezek az utazások jelentős anyagi terhet jelentenek, különösen azok számára, akik vidékről járnak egyetemre.
A petíció kezdeményezői arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a nappali tagozatos hallgatók utazási kedvezményben részesülnek, a levelező képzésben tanulók – noha ugyanazon felsőoktatási intézmények hallgatói, ugyanazokat a tanulmányi követelményeket teljesítik és ugyanazt a diplomát szerzik meg – nem jogosultak erre a támogatásra.
Szerintük ez azért is méltánytalan, mert a levelező képzést választók jelentős része éppen azért tanul ebben a munkarendben, mert dolgoznia kell a megélhetése biztosításához. Emiatt a tanulmányokkal járó költségek, köztük az utazás finanszírozása még nagyobb terhet jelent számukra.
A petíció szerint a továbbtanulást ösztönözni kellene, nem pedig további anyagi akadályok elé állítani azokat, akik munka vagy család mellett vállalják a felsőfokú tanulmányokat. A kezdeményezők azt kérik a döntéshozóktól, hogy szüntessék meg a jelenlegi különbségtételt, és biztosítsanak egyenlő bánásmódot minden felsőoktatási hallgató számára az utazási kedvezmények tekintetében.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
