A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.

Július 29-én tett közzé egy hallgató egy petíciót annak érdekében, hogy minden levelező munkarendben tanuló hallgató jogosultak legyenek az országos utazási kedvezményekre. A kezdeményező szerint a jelenlegi szabályozás indokolatlan különbséget tesz a nappali és a levelező tagozatos hallgatók között.

A petícióban arra kérik a kormányt és az illetékes minisztériumot, hogy a kedvezményre való jogosultság feltétele kizárólag az érvényes hallgatói jogviszony legyen, ne pedig a képzés munkarendje.

Ilyen kedvezmények járnak a diákigazolványhoz, többről lehet nem is tudtok

A kezdeményezés szerint Magyarországon több tízezer hallgató tanul levelező képzésben. Sokan teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzik tanulmányaikat, ezért számukra a rendszeres utazás komoly anyagi terhet jelent.

A levelező képzés nem "könnyebb" út – éppen ellenkezőleg: jelentős áldozatot, kitartást és szervezést igényel. A levelező hallgatóknak rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, laborokra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, szakmai gyakorlatokra. Ezek az utazások jelentős anyagi terhet jelentenek, különösen azok számára, akik vidékről járnak egyetemre.

A petíció kezdeményezői arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a nappali tagozatos hallgatók utazási kedvezményben részesülnek, a levelező képzésben tanulók – noha ugyanazon felsőoktatási intézmények hallgatói, ugyanazokat a tanulmányi követelményeket teljesítik és ugyanazt a diplomát szerzik meg – nem jogosultak erre a támogatásra.

Szerintük ez azért is méltánytalan, mert a levelező képzést választók jelentős része éppen azért tanul ebben a munkarendben, mert dolgoznia kell a megélhetése biztosításához. Emiatt a tanulmányokkal járó költségek, köztük az utazás finanszírozása még nagyobb terhet jelent számukra.

A petíció szerint a továbbtanulást ösztönözni kellene, nem pedig további anyagi akadályok elé állítani azokat, akik munka vagy család mellett vállalják a felsőfokú tanulmányokat. A kezdeményezők azt kérik a döntéshozóktól, hogy szüntessék meg a jelenlegi különbségtételt, és biztosítsanak egyenlő bánásmódot minden felsőoktatási hallgató számára az utazási kedvezmények tekintetében.

Folyamatosan nő az estin, levelezőn vagy távoktatásban tanuló hallgatók száma

Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.