„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
A levelező tagozaton tanuló diákok többsége soha nem fejezi be az egyetemet, sokan pedig dupla annyi idő alatt szerzik meg a diplomát, mint nappali képzésre járó társaik – derül ki egy friss amerikai felmérésből.
A nappali képzésbe jelentkezők száma az elmúlt 10 évben közel 15.000-rel nőtt, míg a távoktatásba jelentkezők aránya ugyanebben az időszakban a hetedére csökkent. Ezzel szemben a felsőoktatáson kívüli távképzés, különösen az e-learning forma iránti érdeklődés fokozatosan növekszik. A szakember szerint Nyugat-Európában a köznyelvben is élő és előszeretettel használt fogalom az e-tanulás, ezzel szemben nálunk csak kevesen tudják, mit is jelent valójában.
A 2009 februárjában induló képzésekre történő jelentkezési statisztikák azt mutatják, hogy a tavalyi adatokhoz képest lényegesen többen adták be felvételi kérelmüket, elsősorban az idősebb korosztályból, a legtöbben levelező tagozatra, ennek megfelelően sokan költségtérítéses formában, mesterképzésre - derült ki a felvi.hu oldalon közzétett statisztikai vizsgálatból.
