Ezek az egyetemisták tényleg 8-10 év alatt szerzik meg a diplomát

A levelező tagozaton tanuló diákok többsége soha nem fejezi be az egyetemet, sokan pedig dupla annyi idő alatt szerzik meg a diplomát, mint nappali képzésre járó társaik – derül ki egy friss amerikai felmérésből.

  • Eduline

Egyre több diák tanul levelező tagozaton az Egyesült Államokban, legtöbbjük azonban el sem jut a diplomáig – adta hírül a Los Angeles Times. Egy friss kutatás szerint a diákok nagy része az egyetem alatt munkát is vállal, ami lehetetlenné teszi, hogy nappali tagozaton végezze el tanulmányait.

A felmérés szerint a levelező hallgatók nagy része útközben lemorzsolódik, és csupán egynegyedük szerzi meg a diplomát. Sokuknak az átlagos négy-öt év helyett akár nyolcra is szüksége lehet, hogy végezzen.

Nem fejezi be tanulmányait a levelezős diákok nagy része
Túry Gergely

„Vannak, akik szociális helyzetük vagy családjuk miatt nem tehetik meg, hogy nappali tagozatra iratkozzanak be, a levelezősök közül azonban sokan elvesznek a rendszerben, és soha nem fejezik be az egyetemet” – mondta Stan Jones, a kutatást végző szervezet elnöke.

„Nem lepődtünk meg az adatok hallatán. Tisztában vagyunk a levelezős diákok lemorzsolódásával, és számos programot akarunk indítani a jövőben, hogy enyhítsük a problémát” – mondta Mike Uhlenkamp, a kaliforniai állami egyetemek szóvivője. Itthon felvetődött az utólagos tandíj bevezetésének terve - Pokorni Zoltán azoktól a hallgatóktól szedne költségtérítést, akik nem fejezik be az egyetemet. Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.