Többen felvételiznek idén a februári képzésekre

A 2009 februárjában induló képzésekre történő jelentkezési statisztikák azt mutatják, hogy a tavalyi adatokhoz képest lényegesen többen adták be felvételi kérelmüket, elsősorban az idősebb korosztályból, a legtöbben levelező tagozatra, ennek megfelelően sokan költségtérítéses formában, mesterképzésre - derült ki a felvi.hu oldalon közzétett statisztikai vizsgálatból.

  • Edupress

A jelentkezési

statisztikák

elemzése még tart ugyan, az már tisztán látszik, hogy a tavalyi évhez képest 6-700 jelentkezővel több kívánja februárban megkezdeni vagy folytatni felsőoktatási tanulmányait, a jelentkezők csaknem fele elsősorban az 1973-1988 között születettek köréből került ki. A jelentkezők 22 százaléka 1972 előtt született, mindössze három százalékot alkottak a tavaly vagy tavaly előtt érettségizők, tehát az 1989-ben vagy utána születők. Ugyanakkor az 1986-88 között születettek a jelentkezők 23 százalékát tették ki, tehát a fiatal korosztály is képviseltette magát a keresztféléves jelentkezések során.

Általában jellemző, hogy a jelentkezők több helyet is megjelölnek jelentkezési lapjukon, talán pont a garantált, vagy minél nagyobb esélyű pozitív eredmény elérése végett. Az idei, februárban induló képzések megjelölésénél sokkal konkrétabb célok látszanak, hiszen a jelentkezők több mint fele, 52 százaléka csak egy helyet jelölt meg felvételi kérelmén, a jelentkezők negyede kettő, egyharmaduk pedig három helyet jelölt meg lapján. A korosztályos összetételből sejthető, hogy az elsőhelyes jelölések a mesterképzések dominanciáját mutatják, a jelentkezők 54 százaléka valamelyik meghirdetett mesterképzést jelölte meg jelentkezési lapján. Alapképzésre a jelentkezők 34 százaléka kíván bekerülni, 12 százalékuk pedig a felsőfokú szakképzések valamelyikét célozta meg a felvételi eljárásban.

Szintén a jelentkezők korosztályos összetételéből következtethető, hogy a legtöbb jelentkező levelező tagozatra adta be felvételi kérelmét, 55 százalékuk munka mellett kívánja elvégezni a megjelölt képzést. Nappali munkarendet a jelentkezők 30 százaléka választott, távoktatáson 13 százalékuk tanulna. Érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos felvételi jelentkezéstől eltérően, ahol a távoktatásos képzési forma szinte eltűnni látszik az érdeklődés hiányától, a keresztféléves képzésben jelentős arányt képez.

A finanszírozási formák közti megoszlás a munkarendekhez illeszkedően megosztja a jelentkezőket. Míg a nappali képzésre jelentkezők többsége államilag támogatott formában igyekszik felvételt nyerni és felsőoktatási tanulmányokat folytatni, addig az 55 százalékos aránnyal bíró, levelező munkarendet preferáló jelentkezők köre alkalmazkodva a meghirdetésekhez, fele-fele arányban választja a költségtérítéses megoldást és az államilag támogatott formát. A távoktatásban meghirdetett képzések kizárólag költségtérítéses formában indulnak, így azok növelik a fizetős képzést választók arányát.

A legtöbb jelentkezés tanári mesterszakra érkezett, de az emberi erőforrás tanácsadó és a mérnökinformatikus képzéseket is sokan választották.

Alapképzésben a legnépszerűbb a gazdálkodás és menedzsment szak volt, illetve sok jelentkezés érkezett a közlekedésmérnök, valamint a kommunikáció és médiatudomány alapszakokra is.A felsőfokú szakképzések közül a csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó szak, az ifjúságsegítő, az általános rendszergazda, a számviteli szakügyintéző és a külgazdasági üzletkötő képzés osztotta meg a jelentkezőket.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.