Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A jelentkezési
elemzése még tart ugyan, az már tisztán látszik, hogy a tavalyi évhez képest 6-700 jelentkezővel több kívánja februárban megkezdeni vagy folytatni felsőoktatási tanulmányait, a jelentkezők csaknem fele elsősorban az 1973-1988 között születettek köréből került ki. A jelentkezők 22 százaléka 1972 előtt született, mindössze három százalékot alkottak a tavaly vagy tavaly előtt érettségizők, tehát az 1989-ben vagy utána születők. Ugyanakkor az 1986-88 között születettek a jelentkezők 23 százalékát tették ki, tehát a fiatal korosztály is képviseltette magát a keresztféléves jelentkezések során.
Általában jellemző, hogy a jelentkezők több helyet is megjelölnek jelentkezési lapjukon, talán pont a garantált, vagy minél nagyobb esélyű pozitív eredmény elérése végett. Az idei, februárban induló képzések megjelölésénél sokkal konkrétabb célok látszanak, hiszen a jelentkezők több mint fele, 52 százaléka csak egy helyet jelölt meg felvételi kérelmén, a jelentkezők negyede kettő, egyharmaduk pedig három helyet jelölt meg lapján. A korosztályos összetételből sejthető, hogy az elsőhelyes jelölések a mesterképzések dominanciáját mutatják, a jelentkezők 54 százaléka valamelyik meghirdetett mesterképzést jelölte meg jelentkezési lapján. Alapképzésre a jelentkezők 34 százaléka kíván bekerülni, 12 százalékuk pedig a felsőfokú szakképzések valamelyikét célozta meg a felvételi eljárásban.
Szintén a jelentkezők korosztályos összetételéből következtethető, hogy a legtöbb jelentkező levelező tagozatra adta be felvételi kérelmét, 55 százalékuk munka mellett kívánja elvégezni a megjelölt képzést. Nappali munkarendet a jelentkezők 30 százaléka választott, távoktatáson 13 százalékuk tanulna. Érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos felvételi jelentkezéstől eltérően, ahol a távoktatásos képzési forma szinte eltűnni látszik az érdeklődés hiányától, a keresztféléves képzésben jelentős arányt képez.
A finanszírozási formák közti megoszlás a munkarendekhez illeszkedően megosztja a jelentkezőket. Míg a nappali képzésre jelentkezők többsége államilag támogatott formában igyekszik felvételt nyerni és felsőoktatási tanulmányokat folytatni, addig az 55 százalékos aránnyal bíró, levelező munkarendet preferáló jelentkezők köre alkalmazkodva a meghirdetésekhez, fele-fele arányban választja a költségtérítéses megoldást és az államilag támogatott formát. A távoktatásban meghirdetett képzések kizárólag költségtérítéses formában indulnak, így azok növelik a fizetős képzést választók arányát.
A legtöbb jelentkezés tanári mesterszakra érkezett, de az emberi erőforrás tanácsadó és a mérnökinformatikus képzéseket is sokan választották.
Alapképzésben a legnépszerűbb a gazdálkodás és menedzsment szak volt, illetve sok jelentkezés érkezett a közlekedésmérnök, valamint a kommunikáció és médiatudomány alapszakokra is.A felsőfokú szakképzések közül a csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó szak, az ifjúságsegítő, az általános rendszergazda, a számviteli szakügyintéző és a külgazdasági üzletkötő képzés osztotta meg a jelentkezőket.
(
)
