A távoktatás népszerűtlen, az e-learninget pedig nem értik

A nappali képzésbe jelentkezők száma az elmúlt 10 évben közel 15.000-rel nőtt, míg a távoktatásba jelentkezők aránya ugyanebben az időszakban a hetedére csökkent. Ezzel szemben a felsőoktatáson kívüli távképzés, különösen az e-learning forma iránti érdeklődés fokozatosan növekszik. A szakember szerint Nyugat-Európában a köznyelvben is élő és előszeretettel használt fogalom az e-tanulás, ezzel szemben nálunk csak kevesen tudják, mit is jelent valójában.

  • Edupress
A 2010-es adatok alapján a felsőoktatásba jelentkezőket nem győzték meg a nappali és levelező képzés mellett megjelent újabb oktatási formák. Az elmúlt tíz év adatait összevetve, mind az esti, mind pedig a távoktatási munkarendű képzések sokat veszítettek népszerűségükből.

Míg 2001-ben csaknem 17 ezren jelentkeztek távoktatásra, addig 2010-ben alig több mint 2200-an választották ezt a képzési formát. Pedig az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődésével és az eszköztár rohamos bővülésével az oktatási szektorban is folyamatosan jelentkeznek az új, egyre fejlettebb termékek. Az e-learning megjelenése a piacon új lehetőséget nyitott a távképzésben. Gyors fejlődésének legismertebb oka az életen át tartó tanulás iránti növekvő igény.

Révai András, az LSI informatikai oktatóközpont oktatási és tartalomszolgáltatási igazgatója szerint a hatékony, térben és időben rugalmasan és jó minőségben terjeszthető tananyag iránti igény, valamint a fajlagos oktatási költségek csökkentésének igénye az egyéb képzési formák mellett például a nyelvtanulásban is megjelent. Révai elmondta, az európai és hazai munkaerőpiac egyaránt olyan korszerű oktatási teljesítményt igényel, amely jobban hozzájárul a versenyképességhez és a gazdasági növekedéshez. Az oktatási rendszereknek megfelelően rugalmasan kell reagálniuk a változó külső tényezőkre. A szakember szerint az alternatív nyelvi képzések iránti igény a közeljövőben jelentős mértékben növelheti az e-learning képzési forma iránti keresletet.

"Az esetek többségében a diploma megszerzésének legnagyobb akadályát ma a nyelvvizsga hiánya jelenti. Vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a végzett hallgatóknak több mint a fele nem veheti át a végzettséget igazoló dokumentumot. Azok körében, akik diploma nélkül kerülnek a munkaerőpiacra, legfontosabb a nyelvvizsga megszerzése. Az LSI akkreditált online nyelvi képzései iránti növekvő érdeklődés jórészt a megszorult hallgatóknak köszönhető. Negatív tapasztalat azonban, hogy a fiatal, Interneten szocializálódott generáció körében is tisztázatlan még az e-learning valódi jelentése. Sokuknak el kell magyaráznunk, mit jelent az Internet segítségével tanulni" - mondja Révai.

A szakértő szerint az e-learning fogalma itthon még mindig nehezebben megragadható, mint külföldön. Nyugat-Európában a fogalom már él a köznyelvben és előszeretettel használják. Nálunk viszont nehezíti a helyzetet, hogy elsősorban az európai uniós projektek kulcsszavaként, másrészt az oktatási piacok marketingelemeként került használatra, ám a széles közönség körében a fogalom valódi jelentése megfoghatatlan maradt.

eduline
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.