A távoktatás népszerűtlen, az e-learninget pedig nem értik

A nappali képzésbe jelentkezők száma az elmúlt 10 évben közel 15.000-rel nőtt, míg a távoktatásba jelentkezők aránya ugyanebben az időszakban a hetedére csökkent. Ezzel szemben a felsőoktatáson kívüli távképzés, különösen az e-learning forma iránti érdeklődés fokozatosan növekszik. A szakember szerint Nyugat-Európában a köznyelvben is élő és előszeretettel használt fogalom az e-tanulás, ezzel szemben nálunk csak kevesen tudják, mit is jelent valójában.

  • Edupress

A 2010-es adatok alapján a felsőoktatásba jelentkezőket nem győzték meg a nappali és levelező képzés mellett megjelent újabb oktatási formák. Az elmúlt tíz év adatait összevetve, mind az esti, mind pedig a távoktatási munkarendű képzések sokat veszítettek népszerűségükből.

Míg 2001-ben csaknem 17 ezren jelentkeztek távoktatásra, addig 2010-ben alig több mint 2200-an választották ezt a képzési formát. Pedig az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődésével és az eszköztár rohamos bővülésével az oktatási szektorban is folyamatosan jelentkeznek az új, egyre fejlettebb termékek. Az e-learning megjelenése a piacon új lehetőséget nyitott a távképzésben. Gyors fejlődésének legismertebb oka az életen át tartó tanulás iránti növekvő igény.

Révai András, az LSI informatikai oktatóközpont oktatási és tartalomszolgáltatási igazgatója szerint a hatékony, térben és időben rugalmasan és jó minőségben terjeszthető tananyag iránti igény, valamint a fajlagos oktatási költségek csökkentésének igénye az egyéb képzési formák mellett például a nyelvtanulásban is megjelent. Révai elmondta, az európai és hazai munkaerőpiac egyaránt olyan korszerű oktatási teljesítményt igényel, amely jobban hozzájárul a versenyképességhez és a gazdasági növekedéshez. Az oktatási rendszereknek megfelelően rugalmasan kell reagálniuk a változó külső tényezőkre. A szakember szerint az alternatív nyelvi képzések iránti igény a közeljövőben jelentős mértékben növelheti az e-learning képzési forma iránti keresletet.

"Az esetek többségében a diploma megszerzésének legnagyobb akadályát ma a nyelvvizsga hiánya jelenti. Vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a végzett hallgatóknak több mint a fele nem veheti át a végzettséget igazoló dokumentumot. Azok körében, akik diploma nélkül kerülnek a munkaerőpiacra, legfontosabb a nyelvvizsga megszerzése. Az LSI akkreditált online nyelvi képzései iránti növekvő érdeklődés jórészt a megszorult hallgatóknak köszönhető. Negatív tapasztalat azonban, hogy a fiatal, Interneten szocializálódott generáció körében is tisztázatlan még az e-learning valódi jelentése. Sokuknak el kell magyaráznunk, mit jelent az Internet segítségével tanulni" - mondja Révai.

A szakértő szerint az e-learning fogalma itthon még mindig nehezebben megragadható, mint külföldön. Nyugat-Európában a fogalom már él a köznyelvben és előszeretettel használják. Nálunk viszont nehezíti a helyzetet, hogy elsősorban az európai uniós projektek kulcsszavaként, másrészt az oktatási piacok marketingelemeként került használatra, ám a széles közönség körében a fogalom valódi jelentése megfoghatatlan maradt.

eduline

Hozzászólások

A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.