Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A tanárok több mint fele már betöltötte az 50 évet.
„Olyan kövér a feladat, mint te” – mondta a pedagógus a diáknak, mellyel kapcsolatban az oktatási jogok biztosához panasz is érkezett – derült a 2025-ös ombudsmani jelentésből.
Diákok álltak sorfalat Dormány Józsefné, Márti néninek a Dabasi Kossuth Lajos Általános Iskolában, aki 46 év után megy nyugdíjba.
Mutatjuk, hogy a bérkorrekciónak köszönhetően a pedagógusok fizetése kategóriánként mennyivel emelkedik.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra. Pukli István írása.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A pedagógusnap nem csupán virágokról és ünnepségekről szól: ez az alkalom arra is emlékeztet, milyen meghatározó szerepet töltenek be a pedagógusok a gyerekek fejlődésében és a társadalom jövőjének alakításában.
Három évig tartó jogi küzdelem után másodfokon is pert nyert volt munkáltatója ellen Wettstein Dániel István, akit korábban a Tolna megyei gyermekvédelmi rendszer éléről mentettek fel nem sokkal azután, hogy nem a túlárazott ajánlatot fogadta el az intézmény tetejének felújításánál.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek, és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Tízből három pedagógus pluszfeladatot ad a rendetlen diáknak, tízből egy tanár pedig valamilyen erős hanghatással próbálja fenntartani a rendet. Érdekes adatokra bukkantunk.
Egy tanárnő békés üzeneteket írt már megrongált politikai plakátokra – az ügy büntetőeljárásig jutott.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
Egy pápai általános iskola tanárai meglepő feladattal szembesültek: nemcsak a nyári karbantartási munkálatok igényeit kell összegyűjteniük, hanem a költségeket is pontosan ki kell számolniuk.
A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.
Hétvégén jelent meg a Tisza Párt programja, amelynek vállalásai között szerepel többek között az oktatásban dolgozók megbecsülésének és bérének növelése, valamint a felesleges adminisztráció csökkentése is.
A program különösen azoknak szól, akik szeretnék bővíteni szakmai eszköztárukat, és olyan módszereket keresnek, amelyek a tanulók aktív részvételére, felelősségvállalására és együttműködésére építenek.
Egy gimnáziumi tanár felháborodott és kikérte magának Orbán Viktor miniszterelnök szombati beszédét, amelyben a tanárok frusztráltságáról beszélt. Úgy látja, a kormányzat célja továbbra is az, hogy aláássa a tanárok ázsióját.
Az oktatásnak nemcsak arról kell szólnia, hogy mit tanulunk, hanem arról is, hogyan tanulunk: az AI megfelelő használatának képessége új karrierutakat nyit meg, ezért a szakértők szerint a magyar diákoknak már az iskolában meg kell ismerkedniük ezekkel az alapokkal.
