Egészen formabontó rendszert alakított ki harmadikos diákjai számára az észak-karolinai Charlotte-ban tanító pedagógus, Shelby Lattimore, aki az elmúlt három évben fokozatosan fejlesztette ki a saját „osztálytermi gazdaságát”. A rendszerben a nyolc-kilenc éves gyerekek különböző munkákat végeznek, ezekért fizetést kapnak, a megkeresett játékpénzből pedig többek között a saját padjuk „lakbérét” is ki kell fizetniük a tanárnak – számolt be róla a People.
A különböző feladatokhoz eltérő összegű fizetés tartozik, egyes pozíciókat pedig nem is kapnak meg automatikusan: előfordul, hogy jelentkezniük, sőt egyfajta állásinterjún is bizonyítaniuk kell, hogy megmutassák, tisztában vannak a választott munkakörrel járó felelősséggel.
Noha a fizetések között lehetnek különbségek, a padokért mindenkinek ugyanakkora „lakbért” kell fizetnie: Lattimore ezt azzal magyarázta, hogy a való életben is előfordulhat, hogy két, különböző fizetésből élő ember ugyanabban az épületben ugyanannyit fizet a lakásáért, így a gyerekeknek is a saját bevételükhöz igazodva kell beosztaniuk a pénzüket.
A lakbér kifizetése után megmaradt játékpénzüket elkölthetik az osztálytermi boltban vagy különböző jutalmakra, de félre is tehetik, ha később valami nagyobbat szeretnének megszerezni. A lakbérhez szükséges összeget azonban mindig a „pénztárcájukban” kell tartaniuk, vagyis nem költhetik el egyszerre minden pénzüket.
Ez az egész gondolkodásmódot alakítja: költségvetést készítenek, hosszú távon gondolkodnak, nem csak azt nézik, hogy ezen a héten mire költhetik el az összes pénzüket
– fejtette ki a pedagógus.
A sajátos módszer azonban nemcsak bevételi lehetőséget teremt a gyerekeknek, hanem kiadásokkal is számolniuk kell: például, ha valaki nem adja le a házi feladatát, szándékosan megrongál valamit vagy megszegi az osztály szabályait, bírságot kaphat. Ezek ugyan egyenként nem feltétlenül jelentenek nagy összeget, ha azonban összegyűlik belőlük néhány, a diákoknak már le kell mondaniuk olyan jutalmakról, amelyekre egyébként szívesen költötték volna a pénzüket.
Lattimore még az inflációt is beépítette a rendszerbe: amikor a gyerekek januárban visszatérnek az iskolába, megemeli a lakbért, így a diákok saját maguk tapasztalhatják meg, mit jelent, amikor ugyanakkora fizetésből már kevesebbre futja.
Januárban megismertetem velük az inflációt, mire azt kérdezik: »Egy pillanat, miért lett most magasabb a lakbérem? Eddig ezt még megengedhettem magamnak«
– mesélte a lapnak.
Lattimore 2020-ban, a koronavírus-járvány idején kezdett tanítani, amikor még online kellett lekötnie a diákok figyelmét, majd 2021-ben került először fizikailag is osztályterembe. Ekkor azzal szembesült, hogy sok gyereket nehéz volt motiválni arra, hogy rendszeresen iskolába járjon és elvégezze a feladatait, miközben a felelősségvállalással is akadtak problémák. A hagyományos jutalmak, például a matricák vagy az édességek nem igazán működtek a harmadikosonál, ezért olyan megoldást keresett, amely egyszerre kelti fel a diákok érdeklődését és tanít nekik a hétköznapi életben is használható készségeket.
Mint mondta, végül azért építette a pénz köré a rendszert, mert visszagondolt arra, hogy gyerekként őt magát is ez ösztönözte. Emellett azt is tapasztalta, hogy az iskolájában sok tanulónak nehézséget okoznak az alapvető matematikai műveletek, ezért az osztálytermi gazdaságot úgy alakította ki, hogy a pénzügyi ismeretek mellett a számolási készségeiket is gyakorolják, miközben olyan fogalmakkal is megismerkednek, mint a költségvetés, a megtakarítás, a fizetés vagy az infláció.
A pedagógus mostanra a közösségi médiában is nagy népszerűségre tett szert, a TikTok-on közel 2 millióan kíváncsiak rá, illetve az egyedi kezdeményezésére:
Fémdetektoros beléptetés, ingyenes iskolabuszok, választható tantárgyak és akár saját, kidekorálható parkolóhely – csak néhány dolog, ami egy amerikai diák számára teljesen hétköznapinak számít, magyar szemmel viszont szokatlannak tűnhet.
Nyitókép: Instagram/ teaching_with_ms.l