Így járnak iskolába a gyerekek Amerikában: Gombos Edina megmutatta, mi minden működik másképp
Fémdetektoros beléptetés, ingyenes iskolabuszok, választható tantárgyak és akár saját, kidekorálható parkolóhely – csak néhány dolog, ami egy amerikai diák számára teljesen hétköznapinak számít, magyar szemmel viszont szokatlannak tűnhet.
Gombos Edina és férje, Alberto 2015-ben költöztek két gyerekükkel, Mirandával és Matteóval az Egyesült Államokba, azóta pedig Floridában élnek. A TV2 egykori műsorvezetője néhány évvel ezelőtt ITT VAN AMERIKA! néven YouTube-csatornát is indított, amelyen rendszeresen enged betekintést a család amerikai mindennapjaiba, emellett gyakran válaszol a követők tengerentúli életükkel kapcsolatos kérdéseire is.
Sőt, a tanévkezdésről minden évben külön videóval jelentkezik, ezekben pedig nemcsak saját gyerekei első iskolai napjairól mesél, hanem azt is alaposan bemutatja, hogyan működik az amerikai oktatási rendszer. Legfrissebb és korábbi tanévkezdő videóiból több olyan érdekesség is kiderül, amely jelentősen eltér attól, amit a magyar iskolákban megszokhattunk.
Nem mindenhol ugyanazon a napon kezdődik az iskola
Az Egyesült Államokban nincs egységes országos tanévkezdés, így az iskolák nem minden államban, sőt nem feltétlenül minden megyében ugyanazon a napon nyitják ki a kapuikat – van, ahol csak szeptember elején kezdődik a tanítás, Floridában azonban már augusztusban becsengetnek.
Nemcsak a tanév első napja, hanem az iskolakezdés napi időpontja is eltérhet az egyes korosztályoknál: Edináék megyéjében a középiskolások már reggel 7:30-kor kezdenek, az általános iskola alsóbb évfolyamaira járóknak 7:55-re, a felsőbb évfolyamosoknak viszont csak 9:20-ra kell beérniük.
Ennek egyik oka az iskolabuszok működtetése: mint ahogyan az egykori műsorvezető fogalmazott egy korábbi videójában, csak az ő megyéjükben mintegy 73 ezer gyereket kell reggel 7 és 9 óra között óvodába vagy iskolába szállítani, amihez több mint ezer iskolabuszt használnak.
A buszért a családoknak nem kell fizetniük, ugyanakkor nem minden diák jogosult rá: azok vehetik igénybe, akik legalább két mérföldre, vagyis nagyjából 3,2 kilométerre laknak az iskolájuktól. A buszok nem feltétlenül a gyerekek háza előtt állnak meg, hanem kijelölt gyűjtőhelyeken veszik fel őket, vagyis a legtöbb esetben a lakóparkok bejáratánál.
Adómentesen is vásárolhatnak tanszereket a tanévkezdés előtt
A tanévkezdés természetesen az Egyesült Államokban is együtt jár a tanszerek beszerzésével: Edina beszámolója szerint a szülők az iskolától előre kapnak egy listát arról, milyen felszerelésekre lehet szükségük a gyerekeknek, ez azonban inkább ajánlásként szolgál, nem kötelező minden egyes tételt megvásárolni róla. A szükséges tanszerekből viszont így is tekintélyes mennyiség gyűlhet össze, ugyanis egy felsőbb évfolyamos diáknak például akár 12–16 nagyalakú füzetre is szüksége lehet, egy-egy tantárgyhoz pedig több füzetet is kérhetnek.
A családok dolgát az iskolakezdéshez kapcsolódó adómentes időszak is megkönnyíti, hiszen ilyenkor bizonyos tanszereket, ruházati cikkeket és más, iskolakezdéshez szükséges termékeket forgalmi adó nélkül lehet megvásárolni.
Azonban nem csak a tanszerekre kell költeniük a szülőknek, mert az iskolák évente két-három osztálykirándulást is szerveznek, amelyekért alkalmanként 10–20 dollárt kell fizetni.
Fémdetektoron keresztül jutnak be az iskolába
Az egyik legszembetűnőbb különbség az amerikai és a magyar iskolák között a biztonság, valamint a védelem kérdése. Edina beszámolójából kiderül ugyanis, hogy az iskolába való bejutás a tengerentúlon jóval hosszadalmasabb folyamat: a bejáratoknál fémdetektoros ellenőrzés és biztonsági kapu várja a diákokat.
Ha a detektor jelez, a diák táskáját is átvizsgálják. Ha pedig az ellenőrzés során valamilyen veszélyes tárgyat észlelnek, pánikgombbal tudják riasztani a biztonsági személyzetet.
Sokkal nagyobb szabadságot kapnak abban, mit tanulnak
Az amerikai középiskolai rendszer egyik fontos sajátossága, hogy a diákoknak a kötelező tárgyak mellett jelentős választási szabadságuk van, így a matematika, az angol vagy a történelem mellett számos választható órából válogathatnak - Floridában emellett az elsősegélynyújtással is kötelezően foglalkoznak.
A kínálat iskolánként változhat, de a gyerekek akár művészeti, zenei vagy konyhaművészeti tárgyakat, törvényszéki ismereteket és különböző sportokat is választhatnak. Ha pedig kiderül, hogy valamelyik felvett tantárgy mégsem tetszik nekik, menet közben is válthatnak egy másik tantárgyra. Sőt, már az általános iskola felsőbb évfolyamaira történő beiratkozáskor is megjelölhetik a szülők, milyen választható tárgyak érdeklik a gyereküket, illetve mely sportágakat próbálná ki szívesen.
Az iskolai élet ráadásul nem ér véget a tanórákkal. A diákok különböző klubokhoz is csatlakozhatnak: honvédelmi jellegű klub, könyvklub és még horgolóklub is a lehetőségek között van.
16 évesen már autóval is járhatnak iskolába
Mint ahogyan arra a hajdani tévés is kitért a videójában, az iskolabusz mellett sokan gyalog, kerékpárral vagy rollerrel érkeznek, a középiskolások egy része azonban már saját maga vezet az tanintézménybe. Mivel Floridában 16 éves kortól lehet jogosítványt szerezni, az idősebb diákok számára külön parkolóhelyeket is fenntartanak. Miranda iskolájában egy ilyen saját parkolóhelyért 60 dollárt kell fizetni az egész tanévre, cserébe viszont a diákok a saját helyüket kedvük szerint ki is dekorálhatják.
Már középiskolásként főiskolai krediteket szerezhetnek
Magyarországon erre nincs példa, viszont az amerikai középiskolások számára az úgynevezett kettős beiratkozás is lehetőséget jelent – ennek keretében olyan kurzusokat is felvehetnek, amelyek teljesítésével már középiskolásként főiskolai krediteket szerezhetnek.
A továbbtanulásnál ráadásul nem kizárólag a hagyományos tantárgyi teljesítmény számít, hanem az önkéntes és közösségi tevékenységeknek, valamint az iskolai aktivitásnak is jelentősége van a későbbi egyetemi jelentkezésnél.
A tanulmányi eredmények egyik fontos mutatója a GPA, amelynél a 4,0 jelenti a kiemelkedő eredményt. Minél magasabb átlagot ér el egy diák, annál jobb pozícióból indulhat a felsőoktatási felvételin – ugyanakkor az amerikai egyetemek felvételi követelményei intézményenként jelentősen eltérhetnek.
A diákokat arra ösztönzik, hogy mondják el a véleményüket
Edina rámutatott arra is, hogy az órák hangulata igencsak eltér attól, amit a magyar oktatásból ő maga is megtapasztalt: mint fogalmazott, az osztálytermekben óra alatt oldottabb a légkör, és a pedagógusok kifejezetten arra ösztönzik a diákokat, hogy legyenek aktívak. A gyerekek hozzászólhatnak az órán elhangzottakhoz, érvelhetnek, vitatkozhatnak és elmondhatják a saját véleményüket. Ha pedig valamilyen jelentős aktuális esemény történik a világban – például elnöki beiktatás –, annak megbeszélése is bekerülhet az órába.
Volt, aki sok sikert és örömöt kívánt a diákoknak, más az oktatás előtt álló változásokról, az iskolai autonómiáról vagy éppen a szorongásmentes tanulás fontosságáról írt.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.