Szanszkrit nyelv alapjai vagy cseh filmszeminárium? Ilyen szabválokat is választhattok az ELTE-n, ha kihívásra vágytok

Az ELTE-n akkor sem maradtok izgalmas opciók nélkül, ha a szabadon választható tárgyak között keresgéltek - az egyetem jó pár lehetőséget összegyűjtött nektek.

Ha éppen kreditvadászaton vagytok, érdemes alaposan átböngészni az egyetem kínálatát. A diploma megszerzéséhez ugyanis a kötelező tárgyak mellett szabadon választható kurzusokat is teljesíteni kell, amelyek köre meglepően tág: szinte bármi szóba jöhet, ami nem szerepel a saját tanegységlistátokon. Válogathattok más karok és képzések tárgyai közül, sőt sok helyen kreditért felvehető sportkurzusok is elérhetők.

Az ELTE minden félévben külön kurzusajánlót állít össze, amelyben olyan különleges és izgalmas tárgyakat gyűjtenek össze, amelyek ideálisak lehetnek akkor is, ha már csak néhány plusz kredit hiányzik. A 2025/2026-os tavaszi félév ajánlójában például az alábbi kurzusok is szerepelnek:

A szanszkrit nyelv alapjai

A kurzust azoknak ajánljuk, akik nem szeretnének értetlenül nézni egy társaságban, ha a szanszkrit nyelvre terelődik a szó, és tudni szeretnék, mit jelentenek például azok a magyar nyelvben is meghonosodott szanszkrit kifejezések és nevek, hogy "jóga", "Véda" vagy "Buddha", de nincs idejük vagy energiájuk arra, hogy több félévet vagy akár éveket töltsenek a nyelv megtanulásával.

A purim és hanukka kultúrtörténete

A félév során két zsidó ünnep kultúrtörténetével ismerkedünk az ókortól napjainkig. Elemezzük az ünnepek eredettörténetét adó szövegeket, a megtartásukra vonatkozó rabbinikus szabályokat, továbbá középkori és újkori történeti, néprajzi-antropológiai, vallástörténeti és irodalmi forrásokat.  A félév utolsó harmadában az ünnepek 20. századi átalakulása kerül a fókuszba, az a folyamat, ahogy rájuk rétegződik a cionista felfogás, a holokauszt tapasztata, a feminista törekvések.  

Egyetemi kisokos: fogalmak, amiket minden hallgatónak tudnia kell

Ha már most is úgy érzed, hogy az egyetemen mindenki egy titkos nyelven beszél, nem vagy egyedül. Kredit, passziválás, szeminárium, UV – ismerős szavak, mégis sok a kérdőjel? Ebben az egyetemi ABC-ben sorra vesszük azokat a fogalmakat, amelyekkel előbb-utóbb minden hallgató szembesül.

Cseh filmszeminárium

A kurzus célja a hallgatók megismertetése a cseh filmtörténet hatvanas évektől napjainkig tartó időszakának alapvető műveivel.

Fasizmus és megjelenési formái

Egy diktatórikus rendszer különféle aspektusait vizsgáljuk, vagyis megközelítési lehetőségekre adunk módszertani támpontokat. A sokféle és sokszínű nézőpont (sport, művészet, gazdaság, vallás stb.) egy valóban komplex kép alkotását teszi lehetővé.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.