Az MSZP szerint az oktatási államtitkárságnak fogalma sincs arról, hogy milyen elvárásokkal szembesülnek a diákok a munkaerőpiacon, ha az angol nyelv oktatásának háttérbe szorítását tervezi.
"Igen, igaza van Hoffmann Rózsáéknak, valóban sokkal könnyebb angolul tanulni például a német után, és lehet, hogy szerepet játszott ez is abban, hogy ezúttal igazi örömmel vetettem bele magam a nyelvtanulásba, hogy két évvel később már eredetiben olvashassam Oscar Wilde-tól Az önző óriást" - olvasható az Egyenlítő blogon.
Nem helytálló szakmai érv, hogy angolul túl könnyű megtanulni, ezért a diákoknak elmegy a kedvük a többi idegen nyelv tanulásától. Épp fordítva van – mondta a Klubrádióban Frank Tibor, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója.
Visszafogná az angol nyelv oktatását Hoffmann Rózsa államtitkársága, amit az Origo birtokába került stratégiatervezet részben azzal indokol, hogy az angolt túl könnyű megtanulni. Van olyan vélemény is az államtitkárságon, hogy az angolt maguktól is könnyen elsajátíthatják a diákok az internetről és a videoklipekből, angoltanárok szerint azonban téves ez a feltételezés.
Műtéttel hosszabbíttatta meg a nyelvét egy brit középiskolás, hogy tökéletesen ki tudja ejteni a koreai szavakat.
Angoltanulás lett a jelszó a milánói rendőrségen, miután turistának álcázott újságírók kiderítették, hogy az északolasz város rendőrei csak mutogatni tudnak a külföldi látogatóknak.
Fokozottan figyeljen a kormány, illetve az oktatási államtitkárság a halmozottan hátrányos helyzetű térségekre, az itt tanuló gyerekekre és tanítókra - erre hívta fel a figyelmet Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségének tagja.
Egy-két idegen nyelv ismerete ma már alapkövetelmény – nem mindegy azonban, hogy a hagyományos nyelvtanulási módszereknél maradsz, vagy inkább az alternatív technikák közül választasz.
Rekordot döntött az egyik nagy-britanniai iskola: a redhilli St Matthew's diákjai negyvennégy különböző nyelven beszélnek, az órákon rendszeresen bábeli zűrzavar alakul ki.
Holtverseny alakult ki Budapest és Nyíregyháza diákjai között az országos francia nyelvi tanulmányi verseny döntőjében: a két város általános iskolás korú tanulói hét-hét dobogós helyezést értek el.
Egyre népszerűbb nyelvtanulási módszer Kínában a „crazy english”. Az ötletgazda szerint úgy lehet a legkönnyebben idegen nyelvű kifejezéseket tanulni, ha minden egyes szót hangosan kiabálnak ki a diákok.
Angolul Angliában, franciául Franciaországban, kínaiul Kínában: nyelvet tanulni mindig az adott országban a legkönnyebb. Erre az egyszerű állításra épült az egyik nagy nyelvi utaztató cég megbízásából készült kampány, érdemes megnézni a videókat, tényleg jók lettek.
Ha a nyelvvizsgázók száma a statisztikák szerint nem is csökkent az elmúlt években, mégis egyfajta recessziót jelez a tény, hogy az utóbbi időszakban megcsappant a nyelviskolák száma. Pár éve a nyelvoktatással is foglalkozó vállalkozások számát nyolcszáz körülire becsülték, ma mintegy kétszáz-háromszáz működő képzőhely lehet.
Az anyanyelvük mellett egy másik nyelvet is beszélők szervezete ellenállóbb az Alzheimer-kórral szemben, mint a csak egy nyelvet ismerőké. Az előbbiek esetében több mint öt évvel később jelentkeznek a feledékenység tünetei, mint egynyelvűeknél - állapították meg kanadai kutatók.
Egy középfokú angol nyelvvizsgával ma már egyetlen munkaadót sem lehet lenyűgözni, a nyelvtanárok szerint a világnyelvek mellett horvátul, szlovákul, kínaiul és hollandul is érdemes tanulni - sok céghez ugyanis éppen ezeknek a nyelveknek az ismerete jelenti a belépőt.
Ár, beszédcentrikusság és hely alapján választanak tanfolyamot a nyelvtanulók, akik közül minden harmadik még mindig a nyelvvizsga-bizonyítványért tanul, a többség azonban elsősorban a karrierépítés miatt ül iskolapadba.
A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
Nem feltétlenül kell külföldre utaznia annak, akit a nyelvtanuláson túl egy-egy idegen ország kultúrája is érdekel. A kultúrintézetek célja ugyanis delegáló országuk kultúrájának széles körű terjesztése.
Szigorúbb érettségi követelményekre számíthatnak a 2016-ban érettségiző roman diákoknak: az eddigi egy helyett két idegen nyelvből kell majd vizsgázniuk.
„Tavaly végeztem szociológia alapszakon, de a diplomámat nem kaptam meg, mert nem szereztem meg a középfokú nyelvvizsgát. Mivel még nincs diplomám, mesterképzésre sem tudok felvételizni, így fogalmam sincs, mikor végzek az egyetemen. Igazságtalan, hogy míg az osztatlan képzésben tanulóknak öt évük volt a nyelvtanulásra, nekünk erre csak három év jutott” – írta levelében egy fővárosi hallgató. Rossz hírünk van: a felsőoktatási intézmények nem tehetnek különbséget a három- és az ötéves képzések végzősei között. Ha diplomát szeretnének, nyelvvizsgát kell szerezniük.
