Ötszáz-hétszáz óra tanulás – legalább ennyi kell ahhoz, hogy egy átlagos középiskolás elsajátítsa az első idegen...
Ötszáz-hétszáz óra tanulás – legalább ennyi kell ahhoz, hogy egy átlagos középiskolás elsajátítsa az első idegen nyelvet, és B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgát tegyen. A tanult nyelvvel rokonságban álló másik idegen nyelv ismeretével (például ha mindkettő indoeurópai nyelv) ebből 150-200 órát le lehet faragni, ha pedig közeli rokonról van szó (például angol-német vagy neolatin nyelvek) akkor többet is - mondja Rozgonyi Zoltán, az Euro Nyelvvizsgaközpont vezetője.
A B2-es szint elérését követően további 120-180 órányi nyelvtanulás után érdemes próbálkozni a C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgával ezen a szinten a legfontosabb tényező az önálló nyelvhasználat, a különböző műfajú szövegek olvasása és hallgatása, ezek nélkül nehéz teljesíteni a kommunikációközpontú vizsga követelményeit.
Rozgonyi Zoltán szerint a magánoktatásban az óradíj 1000-4000 forint, így a kezdő szinttől indulva a középfokú vizsgáig legalább 6-700 ezer forintot kell kifizetni, de ugyanez akár kétmillió forintba is kerülhet attól függően, hogy egyénileg vagy csoportban tanulsz. A C1-es szint elérésére további 2-600 ezer forintot kell szánni – mindehhez jön a 20-40 ezer forintos vizsgadíj.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
