Ötszáz-hétszáz óra tanulás – legalább ennyi kell ahhoz, hogy egy átlagos középiskolás elsajátítsa az első idegen...
Ötszáz-hétszáz óra tanulás – legalább ennyi kell ahhoz, hogy egy átlagos középiskolás elsajátítsa az első idegen nyelvet, és B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgát tegyen. A tanult nyelvvel rokonságban álló másik idegen nyelv ismeretével (például ha mindkettő indoeurópai nyelv) ebből 150-200 órát le lehet faragni, ha pedig közeli rokonról van szó (például angol-német vagy neolatin nyelvek) akkor többet is - mondja Rozgonyi Zoltán, az Euro Nyelvvizsgaközpont vezetője.
A B2-es szint elérését követően további 120-180 órányi nyelvtanulás után érdemes próbálkozni a C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgával ezen a szinten a legfontosabb tényező az önálló nyelvhasználat, a különböző műfajú szövegek olvasása és hallgatása, ezek nélkül nehéz teljesíteni a kommunikációközpontú vizsga követelményeit.
Rozgonyi Zoltán szerint a magánoktatásban az óradíj 1000-4000 forint, így a kezdő szinttől indulva a középfokú vizsgáig legalább 6-700 ezer forintot kell kifizetni, de ugyanez akár kétmillió forintba is kerülhet attól függően, hogy egyénileg vagy csoportban tanulsz. A C1-es szint elérésére további 2-600 ezer forintot kell szánni – mindehhez jön a 20-40 ezer forintos vizsgadíj.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
