Ötszáz-hétszáz óra tanulás – legalább ennyi kell ahhoz, hogy egy átlagos középiskolás elsajátítsa az első idegen...
Ötszáz-hétszáz óra tanulás – legalább ennyi kell ahhoz, hogy egy átlagos középiskolás elsajátítsa az első idegen nyelvet, és B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgát tegyen. A tanult nyelvvel rokonságban álló másik idegen nyelv ismeretével (például ha mindkettő indoeurópai nyelv) ebből 150-200 órát le lehet faragni, ha pedig közeli rokonról van szó (például angol-német vagy neolatin nyelvek) akkor többet is - mondja Rozgonyi Zoltán, az Euro Nyelvvizsgaközpont vezetője.
A B2-es szint elérését követően további 120-180 órányi nyelvtanulás után érdemes próbálkozni a C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgával ezen a szinten a legfontosabb tényező az önálló nyelvhasználat, a különböző műfajú szövegek olvasása és hallgatása, ezek nélkül nehéz teljesíteni a kommunikációközpontú vizsga követelményeit.
Rozgonyi Zoltán szerint a magánoktatásban az óradíj 1000-4000 forint, így a kezdő szinttől indulva a középfokú vizsgáig legalább 6-700 ezer forintot kell kifizetni, de ugyanez akár kétmillió forintba is kerülhet attól függően, hogy egyénileg vagy csoportban tanulsz. A C1-es szint elérésére további 2-600 ezer forintot kell szánni – mindehhez jön a 20-40 ezer forintos vizsgadíj.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
