Főzés közben tanulnak franciául egy brit egyetem hallgatói
Különleges nyelvtanulási módszert fejlesztett ki a Newcastle University nyelvészprofesszora, Paul Seedhouse: egy...
Eduline
Különleges nyelvtanulási módszert fejlesztett ki a Newcastle University nyelvészprofesszora, Paul Seedhouse: egy digitális konyhát rendezett be az egyetemen, ahol az eszközök franciául kommunikálnak a diákokkal. A hallgatók így nemcsak a nyelvet, hanem a főzést is gyakorolhatják – adta hírül a The Guardian.
Paul Seedhouse professzor a digitális konyhában
The Guardian
A konyhában szakácskönyv helyett a franciául beszélő berendezések és eszközök irányítják a hallgatókat. Digitális érzékelőket építettek a keverőtálba, a habverőbe, a sütő ajtajába, sőt még az alapanyagokat tartalmazó edényekbe is. A konyha a diákok minden mozdulatát követi, így irányítja lépésről lépésre a francia fogások elkészítését.
„Egy informatikus kollégám, Patrick Olivier professzor fejlesztette ki a digitális konyhát, eredetileg szellemi leépülésben szenvedő idős emberek számára, hogy segítsen nekik eligazodni a konyhában. Eszembe jutott, hogy a nyelvtanulásban is segíthetnének a berendezések, ha nem angolul, hanem franciául kommunikálnának” – mondja Paul Seedhouse.
A professzor szerint a szavak tanulása mindenféle erőfeszítés nélkül történik, miközben a hallgatók finom ételeket készítenek, amelyeket aztán el is fogyasztanak. Mennyibe kerül a középfokú nyelvvizsga annak, aki hagyományos módszerek segítségével tanul? Összefoglalónkat itt olvashatod.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.