Főzés közben tanulnak franciául egy brit egyetem hallgatói
Különleges nyelvtanulási módszert fejlesztett ki a Newcastle University nyelvészprofesszora, Paul Seedhouse: egy...
Eduline
Különleges nyelvtanulási módszert fejlesztett ki a Newcastle University nyelvészprofesszora, Paul Seedhouse: egy digitális konyhát rendezett be az egyetemen, ahol az eszközök franciául kommunikálnak a diákokkal. A hallgatók így nemcsak a nyelvet, hanem a főzést is gyakorolhatják – adta hírül a The Guardian.
Paul Seedhouse professzor a digitális konyhában
The Guardian
A konyhában szakácskönyv helyett a franciául beszélő berendezések és eszközök irányítják a hallgatókat. Digitális érzékelőket építettek a keverőtálba, a habverőbe, a sütő ajtajába, sőt még az alapanyagokat tartalmazó edényekbe is. A konyha a diákok minden mozdulatát követi, így irányítja lépésről lépésre a francia fogások elkészítését.
„Egy informatikus kollégám, Patrick Olivier professzor fejlesztette ki a digitális konyhát, eredetileg szellemi leépülésben szenvedő idős emberek számára, hogy segítsen nekik eligazodni a konyhában. Eszembe jutott, hogy a nyelvtanulásban is segíthetnének a berendezések, ha nem angolul, hanem franciául kommunikálnának” – mondja Paul Seedhouse.
A professzor szerint a szavak tanulása mindenféle erőfeszítés nélkül történik, miközben a hallgatók finom ételeket készítenek, amelyeket aztán el is fogyasztanak. Mennyibe kerül a középfokú nyelvvizsga annak, aki hagyományos módszerek segítségével tanul? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.