A Jobbik parlamenti frakciója közbeszerzési eljárás keretében bérelt fel egy nyelvoktató céget, hogy angolul és...
A Jobbik parlamenti frakciója közbeszerzési eljárás keretében bérelt fel egy nyelvoktató céget, hogy angolul és németül tanítsa a párt képviselőit és munkatársait. A frakció ezért tizenöt millió forintot fizet - írja az Origo.
Angol és német nyelvleckéket vesz a Jobbik frakciója. A Közbeszerzési Értesítő szerint az párt országgyűlési képviselőcsoportja nyelvoktatásra írt ki közbeszerzést, amelyet tizenöt millió forintos ajánlattal egy vecsési székhelyű cég, a Business Class Education Centre Szolgáltató Kft. nyert el.
A közbeszerzés tárgya a képviselők és munkatársak nyelvi képzése, angol és német, kezdő, újrakezdő, alap-, közép- és felsőfokú nyelvtanfolyamok szervezése, üzleti típusú nyelvoktatás teljesítése a Jobbik-frakció részére. Ez a közbeszerzés szerint csoportos, illetve adott esetben egyéni oktatást jelent. A jobbikos képviselők számíthatnak szintfelmérésre, jelenléti ívre, az oktatás végén pedig tesztet írnak majd.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
