A kormány sem Nyelviskolák Szakmai Egyesületével (NYESZE), sem a felnőttképzésben illetékes egyéb szervezetekkel nem...
A kormány sem Nyelviskolák Szakmai Egyesületével (NYESZE), sem a felnőttképzésben illetékes egyéb szervezetekkel nem egyeztetett az új szakképzési törvény előkészítésekor - áll az egyesület hétfői közleményében. A NYESZE attól tart, hogy a jogszabály elfogadása esetén nyelvtanulók százezrei lesznek kénytelenek befejezni a tanulást, nyelvtanárok ezrei maradnak majd munka nélkül, és a munkavállalók álláskeresési lehetőségei is tovább szűkülnek a nyelvismeret hiánya miatt. Az egyesület a javaslat tárgyalásának elnapolására és egyeztetésekre szólítja fel a kabinetet.
Az egyesület közleményében felhívja a figyelmet, hogy a szakképzési támogatásáról szóló törvényjavaslat szerint 2012 januárjától a munkáltatóknak nem lesz módjuk a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás bizonyos százalékát munkavállalóik nyelvi (vagy egyéb) képzésére fordítani. A válsággal amúgy is küszködő cégek így várhatóan nagy számban felhagynak majd azzal a több éve tartó gyakorlattal, hogy dolgozóik számára (nyelvi) képzéseket szervezzenek - írták.
Kiemelték: a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény ma még lehetővé teszi, hogy a vállalatok a szakképzési hozzájárulás jelentős részét munkavállalóik nyelvtanulására is fordíthassák, így az állam közvetett módon, de támogatja a munkavállalók - szélesebb értelemben az idegen nyelvek ismeretében meglehetősen elmaradott magyar lakosság - nyelvtanulását, ezzel is növelve versenyképességüket, piacon maradásukat. Ez vitathatatlan nemzetgazdasági érdek - mutattak rá.
A NYESZE szeretné elérni a törvényjavaslat tárgyalásának elnapolását, és felszólítják a kormányt: kezdjen egyeztetéseket a NYESZE-vel, valamint a nyelvoktatásban és a felnőttképzésben érdekelt többi szervezettel.
A közleményben kitértek arra is, hogy az uniós államok sorában eddig is sereghajtóként szereplő Magyarországon, ahol az EU statisztikai hivatalának felmérése szerint a lakosság háromnegyede semmilyen idegen nyelvet nem beszél, ez az arány hamarosan tovább romolhat a törvényjavaslat a nyomán.
A szaktudás és a nyelvtudás alapfeltétele annak, hogy a magyar állampolgárok nagyobb mértékben legyenek képesek más európai országok szereplőivel együttműködni és versenyezni. A magyar munkavállalókról általában elmondható, hogy korszerű, jó szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor csak 20 százalékuk képes társalgási szinten legalább egy idegen nyelven beszélni - szemben a közel 40 százalékos európai átlaggal - áll a NYESZE közleményében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
