A kormány sem Nyelviskolák Szakmai Egyesületével (NYESZE), sem a felnőttképzésben illetékes egyéb szervezetekkel nem egyeztetett az új szakképzési törvény előkészítésekor - áll az egyesület hétfői közleményében. A NYESZE attól tart, hogy a jogszabály elfogadása esetén nyelvtanulók százezrei lesznek kénytelenek befejezni a tanulást, nyelvtanárok ezrei maradnak majd munka nélkül, és a munkavállalók álláskeresési lehetőségei is tovább szűkülnek a nyelvismeret hiánya miatt. Az egyesület a javaslat tárgyalásának elnapolására és egyeztetésekre szólítja fel a kabinetet.
Az egyesület közleményében felhívja a figyelmet, hogy a szakképzési támogatásáról szóló törvényjavaslat szerint 2012 januárjától a munkáltatóknak nem lesz módjuk a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás bizonyos százalékát munkavállalóik nyelvi (vagy egyéb) képzésére fordítani. A válsággal amúgy is küszködő cégek így várhatóan nagy számban felhagynak majd azzal a több éve tartó gyakorlattal, hogy dolgozóik számára (nyelvi) képzéseket szervezzenek - írták.
Kiemelték: a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény ma még lehetővé teszi, hogy a vállalatok a szakképzési hozzájárulás jelentős részét munkavállalóik nyelvtanulására is fordíthassák, így az állam közvetett módon, de támogatja a munkavállalók - szélesebb értelemben az idegen nyelvek ismeretében meglehetősen elmaradott magyar lakosság - nyelvtanulását, ezzel is növelve versenyképességüket, piacon maradásukat. Ez vitathatatlan nemzetgazdasági érdek - mutattak rá.
A NYESZE szeretné elérni a törvényjavaslat tárgyalásának elnapolását, és felszólítják a kormányt: kezdjen egyeztetéseket a NYESZE-vel, valamint a nyelvoktatásban és a felnőttképzésben érdekelt többi szervezettel.
A közleményben kitértek arra is, hogy az uniós államok sorában eddig is sereghajtóként szereplő Magyarországon, ahol az EU statisztikai hivatalának felmérése szerint a lakosság háromnegyede semmilyen idegen nyelvet nem beszél, ez az arány hamarosan tovább romolhat a törvényjavaslat a nyomán.
A szaktudás és a nyelvtudás alapfeltétele annak, hogy a magyar állampolgárok nagyobb mértékben legyenek képesek más európai országok szereplőivel együttműködni és versenyezni. A magyar munkavállalókról általában elmondható, hogy korszerű, jó szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor csak 20 százalékuk képes társalgási szinten legalább egy idegen nyelven beszélni - szemben a közel 40 százalékos európai átlaggal - áll a NYESZE közleményében.
