Több mint hatvan éve dolgozik tolmácsként és fordítóként a Magyarországon született, Ausztráliában élő Marta Barany. Bár már 94 éves, továbbra is heti öt napot dolgozik, és egyelőre nem tervezi, hogy visszavonul.
Az általános iskolákban mintegy 15 ezerrel több diák tanult angolul és 14,5 ezerrel kevesebben németül, mint három évvel ezelőtt. Olaszt pedig negyedével kevesebb választotta, mint a 2022/2023-as tanévben.
Ma írják a diákok a franciaérettségit. A Budapesti Francia Intézet szerint a franciatudás ma is komoly előnyt jelenthet a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon: a világ egyik legelterjedtebb nyelvét közel 400 millióan beszélik, Magyarországon pedig több mint 20 ezren tanulják. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A nyári iskola teljesen ingyenes, de a távolmaradás a tankötelezettség megszegésének minősül, és súlyos pénzbírsággal járhat.
Nyolcezer forinttal emelkedett a támogatás összege a tavalyihoz képest.
Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
Sokan vannak, akik a nyelvvizsgát nem egyszerre, hanem külön-külön - szóbeli és írásbeli részvizsgaként - teljesítették. Ilyen esetekben fontos kérdés, hogy miként lehet hivatalosan is igazolni a komplex nyelvtudást.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
A téli szünet könnyen visszaveti a nyelvtanulást, különösen a beszédkészséget. Pedig napi 20–30 perc célzott gyakorlás elegendő ahhoz, hogy a tanulók januárban ugyanonnan folytathassák, ahol abbahagyták. Ebben segít a KRÉTA rendszerben ingyenesen elérhető Idegennyelvi Felkészítő Modulja (IFM).
Több információ és még több elvárás: ezzel kell szembenéznie a mai középiskolásoknak. Ráadásul nemcsak az jelent kihívást, hogyan tanuljanak hatékonyan, hanem az is, milyen irányt válasszanak az érettségi után. Ebben a döntésben is fontos kapaszkodót jelenthetnek a magántanárok, akik nemcsak a tanulási folyamatot támogathatják, hanem akár a pályaorientációban is segítséget nyújthatnak. Feltéve, ha jót választunk a gyereknek.
Megjelent a Duolingo 2025-ös jelentése.
A Corvinus Egyetem vezetése a hallgatókkal és oktatókkal való egyeztetés nélkül szünteti meg a kis nyelvi képzéseket. A spanyol, francia, olasz, orosz, arab és kínai órákat már januártól felszámolhatják, tudtuk meg névtelenséget kérő forrásunktól. A döntés több száz hallgatót érint, és nyolc nyelvtanári állás szűnhet meg.
Miközben brit egyetemek sorra szüntetik meg a modern nyelvi képzéseket a csökkenő hallgatói létszámmal és a „társadalmi eltolódással” indokolva, Nottinghamben több száz hallgató és oktató vonult utcára, hogy megvédjék a veszélybe került szakokat.
Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.
Az idegen nyelvi kompetenciamérésen minden évfolyam jobban teljesített mint tavaly. Fontos azonban kontextusba tenni az első pillantásra pozitívnak tűnő eredményeket.
A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium az ország első két tannyelvű iskolájaként ma is meghatározó szereplője a nyelvi oktatásnak. Az intézményben először orosz–magyar képzés indult, amelyet később német-magyar és angol-magyar tagozatok követtek.
Évről évre negatív rekordokat dönt a nyelvvizsgázók száma az először csak átmenetileg, a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amnesztiák, majd 2022 végén a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Ekkortól kezdve ugyanis a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga már nem feltétele a diplomaszerzésnek, ami a nyelvvizsgázók számának látványos beszakadásához vezetett. Ezen pedig az emelt érettségi is csak enyhíteni tud.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a Kínai Oktatási Csereprogramok Szövetségével, amelynek célja, hogy erősítse a stratégiai partnerséget Kína és Magyarország között, és elmélyítse az oktatási együttműködéseket a két ország intézményei között.
Hiába kaphatják vissza a nyelvtanulók az első nyelvvizsgájuk árát, egyre csökken azoknak a száma, akik bármilyen idegen nyelvből vizsgáznak.
