Nem került elő a két legnagyobb és talán legfontosabb téma - a bérkérdés és a terhek csökkentése - a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) és a Belügyminisztérium első tárgyalásán, az NPK mégis komoly feladatot kapott.
Bár a héten elkezdődik a nyári szünet, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője ma ül le Pintér Sándorral egy beszélgetésre.
Több mint húsz iskola és több száz tanár csatlakozott szerdán a múlt héten indult polgári engedetlenségi akciósorozathoz, szerdán is több tucat iskolában szerveztek engedetlenségi akciót.
Az iskolák kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézségekkel tudott elindulni az oktatás a téli szünet után. Az állami iskolák oltatlan pedagógusait január 3-tól ugyanis fizetés nélküli szabadságra küldték.
December elején az oktatásban dolgozók tíz százaléka nem volt beoltva, az arányuk mostanra öt százalékra csökkent – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Újabb felmérés készült a tanárok átoltottságáról, melyet a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke ismertetett. Az iskolákban az átoltottsági kérdés a téli szünet után jelenthet komoly fejfájást az iskolaigazgatóknak.
December 15-éig kell beoltatniuk magukat azoknak, akiknek még nincs védettségi igazolványuk, és állami iskolában dolgoznak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elhalasztotta a kötelező oltásokat is érintő sztrájktárgyalásokat.
Nem az idegen nyelvi órákkal van a legnagyobb probléma, a természettudomány és az informatika van a leggyengébb pozícióban – mondta a tanárhiányról a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Az iskolák körülbelül négy százalékában van valamilyen „tanügyi intézkedés” koronavírus-fertőzés miatt – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év.
Horváth Péter szeretné, hogy az új tanév hagyományos keretek között zajlik majd az első naptól az utolsóig.
Haladékot kaptak az iskolák, hogy összeírják, ki szeretné a vakcinát.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke azzal egyetért, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a leendő tanárok pszichológiai felkészítésére, de a tanárhiányra nem ez a megoldás.
Az előrejelzések szerint 2023-tól 2030-ig évente átlagosan 6200 tanár megy nyugdíjba.
A tanárok oltásáról és az érettségiről is kérdezte a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, Horváth Pétert podcastjában a hvg.hu.
A PDSZ közben jogászokkal vizsgálja a munka megtagadásának lehetőségét abban az esetben, ha a tantermi oktatás újraindításáig sem kezdődne el a tanárok tömeges oltását.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a tankerületek intézményeiben nem csökkent, egyenesen nőtt a tanárok száma, csökkenésről a szakképzésben lehet beszélni.
Évről évre kevesebb a tanár, egyre kevesebben állnak munkába és sokan mennek nyugdíjba. A legfrissebb adatok szerint most háromezerrel kevesebb pedagógus van, mint egy évvel korábban.
A javaslatok többek között a tesztelésre és az online oktatásra vonatkoznak.
