Ötezer tanárból háromezer nem is oltatná be magát egy friss felmérés szerint

Újabb felmérés készült a tanárok átoltottságáról, melyet a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke ismertetett. Az iskolákban az átoltottsági kérdés a téli szünet után jelenthet komoly fejfájást az iskolaigazgatóknak.

  • Csik Veronika

Horváth Péter szerint a helyzet aggasztó, 1500 intézmény ötezer pedagógusa nincs beoltva, és közülük háromezren a jövőben sem tervezik beadatni az oltást - írja az Index.

A felmérést a Nemzeti Pedagóguskar indította, és a magyar iskolák közel negyede vett részt vett benne. A megkérdezetteknek arra kellett válaszolniuk, hogy hány olyan pedagógus és dolgozó van az iskolában, aki nincs beoltva, és hányan vannak azok, akik nem is tervezik az oltást.

Összesen 1522 intézmény jelzett vissza, ezek egyharmada óvoda, egyharmada általános iskola, a fennmaradó részt pedig a középiskolák, a szakszolgálatok, a kollégiumok és a művészeti iskolák teszik ki. A felmérésben részt vevő iskolákban és óvodákban összesen 5270 olyan pedagógus van, aki nincs beoltva, közülük 3338-an nem is tervezik beadatni az oltást. A tanárok 61 százaléka tehát az intézkedés hatására sem változtat a korábban meghozott döntésén.

Mivel a kötelező oltásról szóló kormányrendelet az állami iskolákra vonatkozik, valószínűleg olyan magán- vagy egyházi intézményben folytatják a munkát, ahol az intézkedés bevezetéséről a fenntartó dönthet.

„Míg egyes intézményekben 100 százalékos az átoltottság, máshol a dolgozók 30-40 százaléka nem vette fel az oltást. Ha az oltatlanok 60 százaléka esetleg meg is gondolja magát, januártól összességében a munkavállalók 10-20 százaléka kieshet, ami egyértelműen veszélyezteti a feladatellátást. Emiatt a téli szünet után pánikhelyzetek alakulhatnak ki, erre kellene megoldás” – mondta a lapnak Horváth Péter, hozzátéve, hogy éppen ezért az államtitkársággal is megosztják a felmérés eredményeit.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.