Ez derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből.
A PDSZ azt követően indított kérdőívet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló sztrájkbizottsági egyeztetések legutóbbi, november 18-ai ülésén egyértelművé vált, a kabinet januártól legfeljebb 10 százalékkal növelné a pedagógusok fizetését - írta meg a Népszava.
Ráadásul nem is az alapbérük emelkedne, hanem pótlékot vagy az igazgató által elosztható plusz "bértömeget" kapnának. A kormány ezen felül évi 200 ezer - havi 16,6 - forintos SZÉP-kártyát adna a közoktatásban dolgozóknak.
Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja a lapnak azt mondta: a tendenciák egyértelműek, a pedagógusok többsége nem lenne elégedett a kormány ajánlatával. A legtöbben az alapbér legalább 50 százalékos emelését fogadnák el. A kérdőívet kitöltők több mint 90 százaléka jelezte, anyagi gondjaik is vannak, a fizetésük nem elég arra, hogy minden szükségletüket fedezzék belőle és megvalósíthassák céljaikat.
A garantált bérek emelkednek, de nem a közoktatásban
A legalább középfokú végzettségű munkakört betöltők garantált bérminimuma 2022-ben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, ugyanakkor a nevelés-oktatásban dolgozók bértáblája továbbra sem változik, emiatt több pedagógusnak a bére a garantált bérminimumnál is kevesebb lesz, amit a munkáltató kénytelen kiegészíteni, hogy jövőre elérje a bruttó 260 ezer forintot.
A PDSZ azt is kiszámolta, mennyi pénztől esnek el a pedagógusok amiatt, mert a bértáblájuk alapja már nem a minimálbér: munkaévektől és besorolástól függően néhány tízezertől több százezer forintig is terjedhet ez az összeg. Például egy 6-8 éve a pályán lévő, egyetemi végzettségű, “Pedagógus I.” besorolású tanár bruttó 264 ezer forintot kereshet jövőre, de ha a bérét a 200 ezer forintos minimálbér alapján számítanák, bruttó 520 ezer forint lenne a fizetése.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
