Nem pótlékot vagy SZÉP-kártyát, hanem rendes fizetésemelést kérnek a tanárok

Ez derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből.

  • Eduline

A PDSZ azt követően indított kérdőívet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló sztrájkbizottsági egyeztetések legutóbbi, november 18-ai ülésén egyértelművé vált, a kabinet januártól legfeljebb 10 százalékkal növelné a pedagógusok fizetését - írta meg a Népszava.

Ráadásul nem is az alapbérük emelkedne, hanem pótlékot vagy az igazgató által elosztható plusz "bértömeget" kapnának. A kormány ezen felül évi 200 ezer - havi 16,6 - forintos SZÉP-kártyát adna a közoktatásban dolgozóknak.

Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja a lapnak azt mondta: a tendenciák egyértelműek, a pedagógusok többsége nem lenne elégedett a kormány ajánlatával. A legtöbben az alapbér legalább 50 százalékos emelését fogadnák el. A kérdőívet kitöltők több mint 90 százaléka jelezte, anyagi gondjaik is vannak, a fizetésük nem elég arra, hogy minden szükségletüket fedezzék belőle és megvalósíthassák céljaikat.

A garantált bérek emelkednek, de nem a közoktatásban

A legalább középfokú végzettségű munkakört betöltők garantált bérminimuma 2022-ben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, ugyanakkor a nevelés-oktatásban dolgozók bértáblája továbbra sem változik, emiatt több pedagógusnak a bére a garantált bérminimumnál is kevesebb lesz, amit a munkáltató kénytelen kiegészíteni, hogy jövőre elérje a bruttó 260 ezer forintot.

A PDSZ azt is kiszámolta, mennyi pénztől esnek el a pedagógusok amiatt, mert a bértáblájuk alapja már nem a minimálbér: munkaévektől és besorolástól függően néhány tízezertől több százezer forintig is terjedhet ez az összeg. Például egy 6-8 éve a pályán lévő, egyetemi végzettségű, “Pedagógus I.” besorolású tanár bruttó 264 ezer forintot kereshet jövőre, de ha a bérét a 200 ezer forintos minimálbér alapján számítanák, bruttó 520 ezer forint lenne a fizetése.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.