Pintér Sándorral beszélget ma a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője

Bár a héten elkezdődik a nyári szünet, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője ma ül le Pintér Sándorral egy beszélgetésre.

  • Csik V

Gyors megoldásra vár a tanárhiány - nyilatkozta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője a Kisalföldnek. Kiemelte, "évek óta sokkal több kolléga megy nyugdíjba vagy hagyja el a pályát, mint ahány frissen végzett pedagógus foglalkozni kezd a diákokkal. Annyira nyílik az olló a kezdő tanárok és a pályától búcsúzók száma között, hogy rövid távon nem mutatkozik esély ennek a megfordítására."

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a kulcskérdés a bérezés, hiszen a pedagógusbérek a diplomás-átlagbérnek nagyjából az ötvenöt százalékára estek vissza.

Minden külső körülmény ellenére is bízom benne, hogy sikerül előrelépni e tekintetben a közeljövőben.

A Nemzeti Pedagógus Kar azon dolgozik, hogy a pedagógusbérek alapját ne a 2014-es minimálbér határozza meg, hanem a korábbi jogszabályoknak megfelelően a mindenkori minimálbér alapján számítsák a fizetéseket - mondta Horváth Péter. "Így a pályakezdők bére bruttó négyszázezer forintra emelkedne."

Az érdekképviselet szerint ezen felül egyre magasabb a pedagógusok leterheltsége, a legtöbben már heti huszonöt-huszonhat órát tanítanak az egyéb feladataik mellett. A kisebb településeken pedig a szaktanárok hiánya okoz sok problémát - mondta. Bizonyos tantárgyak esetében sokszor egyik iskolából a másikba ingázó kollégákkal orvosolják a helyzetet.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.