Pintér Sándorral beszélget ma a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője

Bár a héten elkezdődik a nyári szünet, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője ma ül le Pintér Sándorral egy beszélgetésre.

  • Csik V

Gyors megoldásra vár a tanárhiány - nyilatkozta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője a Kisalföldnek. Kiemelte, "évek óta sokkal több kolléga megy nyugdíjba vagy hagyja el a pályát, mint ahány frissen végzett pedagógus foglalkozni kezd a diákokkal. Annyira nyílik az olló a kezdő tanárok és a pályától búcsúzók száma között, hogy rövid távon nem mutatkozik esély ennek a megfordítására."

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a kulcskérdés a bérezés, hiszen a pedagógusbérek a diplomás-átlagbérnek nagyjából az ötvenöt százalékára estek vissza.

Minden külső körülmény ellenére is bízom benne, hogy sikerül előrelépni e tekintetben a közeljövőben.

A Nemzeti Pedagógus Kar azon dolgozik, hogy a pedagógusbérek alapját ne a 2014-es minimálbér határozza meg, hanem a korábbi jogszabályoknak megfelelően a mindenkori minimálbér alapján számítsák a fizetéseket - mondta Horváth Péter. "Így a pályakezdők bére bruttó négyszázezer forintra emelkedne."

Az érdekképviselet szerint ezen felül egyre magasabb a pedagógusok leterheltsége, a legtöbben már heti huszonöt-huszonhat órát tanítanak az egyéb feladataik mellett. A kisebb településeken pedig a szaktanárok hiánya okoz sok problémát - mondta. Bizonyos tantárgyak esetében sokszor egyik iskolából a másikba ingázó kollégákkal orvosolják a helyzetet.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.